Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 2 (331. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HERMAN ISTVÁN ERVIN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
4170 Ami viszont a kisebbségi véleményt illeti, elnök úr, sok mindent nem mondtam el a véleményemből. Csak azt fogom ismertetni ezekből a gondolatokból, amikre valóban ott sort kerítettem pár percben. Az első és legfon tosabb probléma ezzel az előterjesztéssel az, hogy nem rendezi az elszámolásra, a kormánynak a közpénzekkel, közvagyonnal való elszámolására vonatkozó szabályokat. (21.30) Beszél a zárszámadásról, és jól tudjuk, hogy sajnos nincs Magyarországon államszámvi teli törvény, toldozzafoltozza az államháztartási törvényt a kormány három és fél esztendeje; most jó alkalom lett volna arra, hogy a zárszámadásban az elszámolás összes lényeges kérdését szabályozza az Országgyűlés. Annál is inkább, mert ez itt egy direk tíva adaptálása, amiről beszélünk, és a direktíva mint irányelv egyfajta mozgásteret enged az adaptáló tagállamnak, eltérően a rendelettől, ami taxatívan, illetve szinte pontról pontra megköveteli az adaptációt. A zárszámadással kapcsolatosan az a probléma , hogy bevételekre és kiadásokra koncentrál továbbra is a törvényjavaslat, és két fontos dologról nem tesz érdemi említést és szabályozást sem ad, az egyik az állam vagyonával való elszámolás, a másik az állam adósságával való elszámolás a zárszámadás sorá n. Nagyon elnagyolt, és itt említem meg - és itt megyek át a másik problémába , hogy nem tisztázta a tisztelt kormánytöbbség az állam vagyona, az államháztartás vagyona és a nemzeti vagyon fogalmait. Összevissza keverik ezeket a fogalmakat, a nemzeti vagy onról szóló törvény tulajdonképpen az államháztartás vagyonáról beszél, a központi költségvetés meg a helyi önkormányzati vagyonról beszél; a nemzeti vagyonban benne van a magánvagyon és benne van a vállalkozások vagyona. Teljes zűrzavar van, egyfajta term inológiai zűrzavar van a törvényalkotásban. És akkor itt említem a másik problémát. Többször elmondtam, megint elmondom, mert amíg lehetőségem van rá, mindig el fogom mondani, hogy az alaptörvényben a bruttó hazai terméket, amit az államtitkár úr helyesen említett, teljes hazai össztermékként említi az alaptörvény. Az lehetetlen helyzet, hogy egy államnak az alaptörvényében más annak a fogalomnak a neve, mint a szakmai törvényekben. Ha nem becsülik meg önök az alaptörvény fogalomhasználatát, akkor mit lehet elvárni egy átlagos jogalkalmazótól? Végül, elnök úr, a harmadik probléma, amire szintén utaltam a kisebbségi véleményben, az a - ez a fogalom is elhangzott itt az államtitkár úr részéről - bizonyos belső kontrollrendszer, ami túl azon, hogy ennek a tarta lma nem egészen világos, úgy akarja a kormány megoldani a kormányzati szférához tartozó társaságok belső kontrollrendszerszabályozását, hogy alkalmazná rájuk a költségvetési szervek kontrollrendszerét. Ez teljes szakmai zűrzavar. A dolog inkább fordítva m űködik: a vállalkozói szférából veszik át szerte a világon azokat a szabályozó mechanizmusokat, amelyeket a magánszférában alkalmaznak a vállalkozásoknál. Ez a szabályozási javaslat azt sugallja, hogy nincs tisztában az előterjesztő azzal, hogy itt mit aka r csinálni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen. A következő hozzászólás Herman István Ervin képviselő úré. De mint a gazdasági és informatikai bizottság előadójá nak tudom megadni a szót, a kétperces hozzászólásra majd csak a bizottsági kör után. (Herman István Ervin: Természetesen.) Tehát most bizottsági álláspont ismertetésére. HERMAN ISTVÁN ERVIN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogok visszaélni azzal a lehetőséggel, hogy most a gazdasági és informatikai bizottság nevében fogok szólni. Nagyon röviden. Az európai tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó 85/2011. tanácsi irányelvének átültetését szolgálja ez a törvényjavaslat, amely az államháztartásról szóló törvény módosítását tartalmazza. A 2011ben elfogadott úgynevezett hatos csomag célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció megerősítése volt.
