Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4022 milyenek voltak. Olyan körülményeket kell teremteni, ahol ilyen kérelemmel csak alaptalanul lehet az Emberi Jogi Bírósághoz fordulni. Éppen ezért, hogy javaslatot is tegyek, például abba az irányba el lehetne legalább mozdulni, hogy azoknál az elkövetőknél, ahol az anyagi jogi szabályok alapján nem valószínűsíthető vagy egyenesen kizárható az, hogy fegyház fokozatra fogják ítélni, legalább ott ne olyan rezsimet alkalmazzunk, mint ami a fegyház fokozatban indokolt. Vagy fordítok egyet a dolgon : ha mégis így van - ezt persze egy anyagi jogi vagy eljárásjogi rendelkezéssel, leginkább anyagi jogival kéne lehetővé tenni, egyébként volt erre is javaslatunk a Btk. vitájában , ha valaki így töltötte ki az előzetes letartóztatását, ilyen körülmények k özött, és később egy ennél lényegesen enyhébb rezsimre ítélik őt, akkor fokozottan számítson be, mondjuk, két napnak számítson be egy nap helyett az, amit előzetesben eltöltött. Azt gondolom tehát, hogy valahogy érdemes lenne kompenzálni, ugyanis a büntető jognak - és ez igaz a büntető eljárásjogra is, a büntetésvégrehajtási jogra is és a büntető anyagi jogra is - fontos eleme az igazságosság követelménye. Államtitkár úr, jogállami követelmény az, hogy igazságos legyen a büntetőjogi szabályozás egy európai uniós országban. Márpedig ez nem az. (16.10) Ezt az egyik legkomolyabb hiányosságának és hibájának tartom a büntetésvégrehajtási kódexnek. Örülök annak egyébként - és erre csak utalnék, hiszen én sem tudom kikerülni azt, hogy egypár szót ne ejtsek a bünte tőpolitikáról, a kormány büntetőpolitikájáról , hogy a Jobbik is most már úgy tűnik, hogy a kettős nyomtávú büntetőpolitika híve kezd lenni, legalábbis ahogy Gaudi képviselő úr ezt mondta, vagy Staudt képviselőtársam erre utalt. Szeretném mondani, hogy az MSZP már akkor is ezt az álláspontot képviselte, amikor a Jobbik még gondolat szintjén sem létezett. Örülök neki, ha ebben bizonyos változások álltak be. Soha nem volt azzal kapcsolatban eltérő álláspontunk, hogy azok, akik kirívóan súlyos bűncselekményt követnek el, ott a törvény teljes szigora érvényesüljön, és szó sem lehet alternatív szankciókról. Én örömmel hallom Gaudi képviselőtársam fölszólalását, hogy ezt ugyanígy gondolja, de más esetekben szintén úgy gondolja, hogy az első bűnelkövetők vagy csek élyebb súlyú bűnelkövetők esetén az alternatív szankciók alkalmazása indokolt. Ami még a büntetőpolitka vonatkozásában idekívánkozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszer hallottam itt a parlamenti ülésen az egyik fideszes képviselőtől, hogy azért jó, ami mo st van - már utalt ő a mostani büntetőpolitikai irányra , mert hogy jó sok ember, egyre több ember van börtönben. Érdekes hozzáállás ez. Én akkor is elmondtam és most is elmondanám, mindjárt mondom azt is, hogy miért kívánkozik ez ide, hogy talán inkább a z mutatja egy büntetőpolitikának a sikerességét vagy sikertelenségét, hogy hány bűncselekmény van az országban; sikerüle, mondjuk, visszaszorítani, mert ha a börtönviszonyokat szeretnénk alapul venni, amik elsősorban azért a súlyos bűnelkövetőket érintik vagy legalábbis elsősorban őket, akkor azt meg kellene nézni, hogy mondjuk, a közrend elleni bűncselekmények, a személy elleni bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények statisztikája hogyan alakul, és hogyan alakul a börtönnépesség száma. Azzal büszkél kedni, hogy nő a börtönnépesség száma, annak tükrében, hogy egyébként a közrend elleni bűncselekmények száma, a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma a kormány és a Legfőbb Ügyészség által elismerten is növekedő tendenciát mutat, meglehetősen érde kes. Azt gondolom, hogy természetesen nem ez a megoldás, hiszen egy büntetőpolitikát nem befolyásolhat az, hogy vane hely a börtönökben vagy nincsen. Ezt én készséggel elismerem. De azt érdemes itt az asztalra tenni, hogy ha azt a büntetőpolitikát folytat ták volna, amit 2002 és 2010 között folytatott a kormány, akkor megmaradt volna a csökkenő tendencia a bűnelkövetések vonatkozásában, és megmaradt volna egy lényegesen kedvezőbb létszám a börtönök vonatkozásában. Ezt a vonulatot, azt gondolom, hogy szintén érdemes átgondolni, ha a büntetésvégrehajtási törvényről beszélgetünk.
