Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KOZMA PÉTER (Fidesz):
3999 Ugyanakkor a jogalkotásról szóló 2000. évi CXXX. törvény 4. §a alapvető kö vetelményként határozza meg: ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni és rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósításával összefüggő lényeges garanciákat. Ez az, amit ki kell emelnünk e törvényjavaslat tárgya lásakor többek közt. Az imént szóltam arról, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásaink is ebbe az irányba mutatnak, hogy ezeknek megfeleljünk, másrészt pedig az elmúlt években olyan társadalmi változások történtek, amelyekre a büntetésvégrehajtási terül eten is megfelelő módon kell reagálni. Az elmúlt évek büntetésvégrehajtási tapasztalatait magába építő, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve új büntetésvégrehajtási kódex kell hogy szülessen. Az előttünk fekvő törvényjavaslat újraszabályoz za a büntetés végrehajtására vonatkozó szabályokat. Itt kerül megállapításra az általános rendelkezések körében a büntetésvégrehajtás céljának és feladatának meghatározása, a törvény hatálya, és értelmező rendelkezései révén a törvényszövegben alkalmazott szakkifejezések definiálása is megtörténik. Fontos hangsúlyozni, hogy a büntetésvégrehajtási jogviszony nem munkavégzési jogviszony, az egy hierarchikus jogviszony kell hogy legyen és az is. A törvényjavaslat a büntetésvégrehajtásban érintettek legfonto sabb jogait szabályozza, így a védelemhez az anyanyelv használatához, a megfelelő tájékoztatáshoz való jogokat is. A büntetések és intézkedések végrehajtását kizáró okokat is meghatározza a törvényjavaslat, valamint az eljáró hatóságok, így a bíróság és az ügyészség büntetésvégrehajtással összefüggő feladatait is szabályozza. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció és az egyéniesítés elve mellett kell eljárni a törvény alkalmazása során. A magam részéről fonto snak tartom azt az új szabályozást, hogy a szabadságvesztésre ítélt személynek a végrehajtás megkezdésére vonatkozó felhívást a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága feladataként jelöli meg. Ez, úgy vélem, elősegíti majd a szabadságvesztéssel büntet ett személyek esetében a büntetés határidőben történő megkezdését. Amit ki szeretnék emelni, az az, hogy az egyénre koncentráltan alakuljon ki a büntetésvégrehajtás rendszere, ezért fontos a kockázatelemzési és kezelési rendszer kiépítése. A törvényjavas lat fontos eleme az is továbbá, hogy az egyes végrehajtási fokozatokhoz 33 rezsimkategória tartozik, általános, szigorúbb és enyhébb szabályokkal, amelyek az intézeten belüli elhelyezési, magatartási szabályok tekintetében tartalmaznak lényegi eltéréseket , és az első 30 nap az, ami fontos szakmai szempontból, hogy meghatározzák a rezsimkategóriába való besorolást. A törvényjavaslat nagyon fontos eleme az, hogy a végrehajtásban részt vevő elítélt egyéniesítése, valamint kiemelkedő célként kerül meghatározás ra az, hogy a társadalomba való visszailleszkedést minden lehetséges módon segítse elő. És szól a törvényjavaslat a hosszúidős speciális részlegekről, így a gyógyítónevelő részlegről, a pszichoszociális részlegről, az átmeneti és a kábítószerprevenciós r észlegekről is. Szólnom kell a törvényjavaslat kapcsán arról, hogy a törvényjavaslat szabályozza az adható jutalmak és a kiszabható fenyítések fajtáit is. Egy kondicionáló teremben való kondizás lehetősége adott esetben jutalom lehet, de szankció is lehet ennek megvonása is. Változásokra kerül sor továbbá a jogorvoslati struktúrát illetően is, eleget téve ezzel a nemzetközi elvárásoknak. A törvényjavaslat immár előírja az akadályozott személyek jognyilatkozatai megtételének elősegítését. Pontosításra kerüln ek az ügyek típusai, valamint a döntéshozók személye is. Különválasztja a kérelemből, illetve a hivatalból történő eljárások eseteit is, valamint teljesen új elem a hiánypótlás intézménye. Az elítéltnek a tartási költségekhez való hozzájárulása összegét me ghatározza a törvényjavaslat. Az évente meghatározott napi összeg nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj 1
