Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3992 Alapvető jogállami követelmény, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten kell megjele níteni azon jogkövetkezmények végrehajtását, amelyek a személyi szabadság jogszerű elvonásával vagy korlátozásával járnak együtt. E kívánalomnak való megfelelés, valamint a szabályozott terület jelentősége is indokolja, hogy a büntetésvégrehajtás legfonto sabb jogforrásának hierarchikus szintje is tükrözze a jogrendszerben elfoglalt helyét, és ne törvényerejű rendeletként, hanem törvényként épüljön be a hazai joganyagba. Az új kódex megalkotásának szükségességét támasztja alá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §ának rendelkezése, amely szerint ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat. A jelenleg hatályos végrehajtási rendelet ek között ugyanis több olyan is található, amely olyan jogintézményeket szabályoz miniszteri rendeleti szinten, amelyek közvetlenül érintenek alapvető jogokat, ezért azok kizárólag törvényi szinten szabályozhatóak. E szabályokat a jogalkotási követelmények nek való megfelelés érdekében tehát törvényi szinten, az új büntetésvégrehajtási törvényben szükséges megjeleníteni. Az 1978as büntető törvénykönyv előkészítésekor még nem volt kiforrott büntetésvégrehajtási jogi szabályozás, sőt önállósága is tudományo s viták tárgya volt, így a régi büntető törvénykönyvben a büntető anyagi jogi rendelkezések között számtalan büntetésvégrehajtási jogi rendelkezés szerepelt. A büntetéskiszabás és a büntetésvégrehajtás során érvényesülő, az eljárás különböző szereplői ál tal érvényesítendő eltérő szempontoknak megfelelő hatékonyabb szabályozás kialakítása érdekében az új Btk. a büntető anyagi jogi és a büntetésvégrehajtási szabályokat világosan elkülönítette. E kodifikációs irányvonalat követi jelen törvé nyjavaslat is, amely letisztult, tisztán végrehajtási jogi szabályokat tartalmazó kódexként kíván a jelenleg hatályos, meglehetősen kusza és vegyes szabályozást tartalmazó törvényerejű rendelet helyébe lépni. A büntetésvégrehajtási intézetek túltelítettsé ge, a fogvatartottak egyéniségéhez igazodó végrehajtás hiánya, a reszocializációs cél nem kellő hangsúlyozása, a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás hézagai és a jelen rendszer egyéb nehézségei is szükségessé tették egy új, e problémákat hatékonyabban kez elni képes, a jelenkor követelményeinek megfelelő, valóban XXI. századi és a kormány büntetőpolitikáját is tükröző kódex létrehozását. Végül, a fentieken túl, a kormány számára fontos volt a kodifikációs munkálatok során a vonatkozó nemzetközi egyezményekn ek és az azok hatályosulását ellenőrző monitoringrendszerek ajánlásainak figyelembevétele, hogy ezáltal a törvényjavaslat megfeleljen hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak is. Tekintettel arra, hogy egy 438 szakaszból álló, indoklással együtt 288 ol dal hosszú törvényjavaslat részletes ismertetése az adott időbeli korlátok között, illetve a jelenlévők figyelmének és érdeklődésének fenntartása mellett nem lenne lehetséges, a következőkben az új kódex legfőbb újításait, lényegadó tartalmi elemeit kíváno m csupán bemutatni. Az új kódex kialakítása során alapvető szempont volt, hogy az a büntetésvégrehajtás összetett, többcélú rendszerét olyan alapokra helyezze, amely kellően szolgálja a társadalom védelmét, és egyben az elítéltek épülésére, nevelésére, jo gkövető életmódra szoktatására is lehetőséget teremt. Ezért az elkövetővel szembeni joghátrány érvényesítése mellett kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fogvatartott a büntetésvégrehajtási intézetben töltött idő alatt hasznos tevékenységet folytasson , szabadulása után pedig a társadalom értékes tagjává váljon. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a büntetések, intézkedések hatékony érvényesítésén, azaz a szankciók szigorú végrehajtásán túl az egyéni megelőzési célok elérését, a reszocializációt, illetv e az elítélt megfelelő oktatását és munkára szoktatását is célul tűzi ki. A kódex felépítését illetően hat részből áll, amelyek további fejezetekre tagolva, logikusan felépített rendben rögzítik a végrehajtás legfontosabb kérdéseit. Az általános szabályoka t tartalmazó első rész határozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a büntetésvégrehajtás egészére
