Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3813 Ezt már korábban korlátozta ez a parlament, azonban nagyon fontosnak tartom, hogy ez az új törvényben is megjelenik, mégpedig 39 százalék plusz jegybank i alapkamat lehet a maximális THM. Még egyszer, emlékezzünk, volt, amikor ez több száz százalék is lehetett. Az MNB komoly szankciókkal sújthatja a nem megfelelően gazdálkodó cégeket, pénzintézeteket, kirendelhet ellenőrt, de még új bankfiók megnyitását is megtilthatja. Megtilthatja osztalék kifizetését, vagy helyreállítási terv készítésére kötelezheti az adott intézményt. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy az adott pénzintézet ne mehessen csődbe, illetve hogy ha már érzékel az MNB bármiféle problémát, akko r be tudjon avatkozni. Ha működni szeretne egy intézmény, akkor nemcsak tőkekövetelményeknek kell megfelelnie, hanem igazolnia kell azt is, hogy megfelelően jogszerű forrásból szerezte azt az adott tőkét, nem mindenféle különböző kétes tranzakciókból, ille tve illegális forrásból. Azt gondolom, hogy ma már ez is teljesen természetes, de talán a válság előtt ez se volt teljesen így. Amennyiben külföldi pénzintézet az alapító, akkor további kérdésekre is válaszolnia kell ahhoz, hogy engedélyt kapjon. Ez azért nagyon fontos, hogy ha egy külföldi pénzintézet esetleg a csőd szélén táncolna, akkor Magyarországon ne alapítson olyan anyavállalatot, ami lehet, hogy Magyarországon jól működik, ámde a külföldi anyavállalat billegése miatt esetleg bajba kerül a magyar le ányvállalat is, és természetesen a magyar hitelek és a magyar betétek is bajba kerülnek. Betétet csak akkor gyűjthet egy intézmény, ha bejelentkezik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. Ez egységesen az egész Európai Unió területén - talán nem baj, ha val aki követi ezt a vitát, akkor megjegyzi ezt a számot, reméljük, hogy nem kell majd a későbbiekben tudnia - 100 ezer euró az az összeg, illetve annak a megfelelő forintösszege, amit az Országos Betétbiztosítási Alap biztosít. Az MNB mellett a GVH is ellenőr zi az intézményeket és vigyáz a tisztességes versenyre. Az MNB leginkább azt ellenőrzi, hogy a cég megfelelően működike, illetve röviden szólva, hogy nem akare csődbe menni. A GVH ezzel szemben azt is ellenőrzi, hogy az a kereskedelmi gyakorlat, amit fol ytat, ahogy ajánlja a hiteleit, megfelelőe. Tehát hogyha bárki úgy érzi, hogy egy adott betétet vagy egy adott hitelt nem megfelelően hirdetett egy pénzintézet, akkor az MNB mellett a GVHt is megkeresheti. A pénzügyi közvetítők szerepét is újraszabályozz a a törvény. Nemcsak képesítési követelményeket szab meg, hanem azt is előírja, hogyan kell tájékoztassa egy adott közvetítő az ügyfeleit. Emlékezzünk rá, hogy még a válság kirobbanása előtt nagyon sokszor előfordult, hogy ezek a pénzügyi közvetítők úgy ad ták el a saját termékeiket, hogy ők az ügyfelek oldalán állva, a bankokkal szemben magukat pozicionálva, az ügyfelek segítőjeként jelentek meg, és nem volt teljesen világos mindenki számára, hogy ők valójában kitől is kapják a saját pénzüket, és kinek a te rmékeit is árulják. Ezt most ez a törvény megszünteti, a jövőben ez nem lehetséges. A hitelintézet tulajdonosi köre nem vehet fel hitelt a pénzintézettől, és rengeteg szabály biztosítja azt, hogy nem is finanszírozhatja egy adott pénzintézet a saját tulajd onosainak a vállalkozását. Ez azért nagyon fontos, mert nagyon sok hitelintézetben az jelenti a fő kockázatot, hogy ezek a tulajdonosok olyan előnyhöz jutnak, amihez egy egyszerű betétes nem jut hozzá, illetve hogy olyan vállalkozásokat finanszíroz, hiszen az övé, az ő tulajdona, amiket, ha nem a sajátjai lennének, akkor eszébe nem jutna finanszírozni. Itt nagyon megnő az adott intézet kockázatossága, ezért ezt igyekszik, amennyire lehet, a törvény nagyon szépen szétválasztani. Beszél a törvény a bankárok j övedelmeiről is. Itt az a cél, hogy a személyes és a banki érdekeket összehangolja a törvény, illetve hogy a hosszú távú teljesítményt vegye figyelembe akkor, amikor egy adott bankár fizetése szóba kerül. A válság előtt ez nem pont így volt, és nemcsak Mag yarországon, hanem nemzetközi szinten is nagyon komoly gondot jelentett az, hogy a bankárok fizetése alapvetően attól függött, hogy ők mennyi - nevezzük úgy - hitelt tudtak kihelyezni vagy különböző kötvényeket, de hogy azokat a végén vissza tudtáke fizet ni, hogy az a hitelintézetnek tényleg jó lette vagy sem, hogy az végül a válsághoz vezetett vagy a fenntartható működéshez
