Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3814 vezetett, az nem mindig jelent meg a bankárok fizetésében. Még egyszer mondom, nem csak Magyarországon, de mondjuk, Amerikában, az E urópai Unióban gazdagon lehetett ilyen történeteket hallani. Itt most ez a törvény azt mondja, hogy oda kell arra figyelni, hogy hosszú távon annak a bankárnak a tevékenysége megfelelőe, és akkor természetesen díjazni kell, vagy nem, és akkor nem kell díj azni olyan nagy mértékben. A bankok nem támaszkodhatnak a jövőben csak a hitelminősítő intézetekre, ugyanis kiderült, hogy a hitelminősítők minősítése nem mindig pontos. Ehelyett belső előrejelzési modelleket kell létrehozniuk. Halkan jegyezzük meg, hogy a hitelminősítőknek nemcsak a bankokra vonatkozó minősítése nem volt mindig pontos, hanem az országokra, például Magyarországra vonatkozó minősítése sem volt mindig pontos, tán most sem az. Tilos az intézményeknek a cé gek bizalmas adatait harmadik félnek átadni. Ez tán természetesnek tűnik, legalábbis az kellene hogy legyen, azonban ezt a törvény is bebetonozza. Devizahitelek esetén ma már természetes, és a törvényben is ez szerepel, de azért emlékezzünk rá, hogy ez nem volt mindig így, hogy a devizát középárfolyamon kell nyújtani - itt kétféle középárfolyamot határoz meg a törvény , és ugyanígy középárfolyamon kell visszaváltani, valamint a váltásért díjat nem lehet fölszámolni. A válság előtt ez úgy nézett ki, hogy vo lt egy árfolyam, amin nyújtotta az adott intézet, volt egy másik árfolyam, sokkal kedvezőtlenebb, amin visszavette, és ezért a váltásért bizony még díjat is fel lehetett számolni. A jelzáloghiteleknél meg lehet hosszabbítani a futamidőt az ügyfél kérésére. Nagyon helyes ez is, hogy így van. A jelzáloghitelek felmondása előtt tájékoztatni kell a fogyasztókat, ez egy nagyon fontos kötelezettség, azonban én javaslom, hogy az előterjesztő gondolja végig, hogy ha nem is ezekben a törvényekben, de mondjuk, kormán yrendeletekben valahogy ezt szabályozza, hogy mi kell ebben a tájékoztatóban legyen, ugyanis ezek a tájékoztatók általában több paragrafusjelet tartalmaznak, mint ékezetet, azaz az ügyfél nem nagyon érti, hogy mi van ebben leírva. Van arra lehetőség és pél da, én úgy tudom, például NagyBritanniában és Kanadában, hogy csak olyan tájékoztatót lehet kiküldeni, amit előzetesen teszteltek abból a szempontból, hogy egy átlagos, mondjuk, Magyarországon érettségivel nem rendelkező személy is megértie, hogy ebből f akadóan neki milyen lehetőségei vannak, és hogyha nem érti meg, akkor azt a tájékoztatót nem lehet felhasználni. Javaslom, gondoljuk végig, hogy nem lehetnee esetleg ilyen módon ezeknek a tájékoztatóknak nem a tartalmát, inkább a stílusát szabályozni. Kie melten védi a törvény a fiatalkorúakat, körükben nem lehet bármilyen reklámot folytatni, de tilos lesz például az is, hogy magát a betétvédelmet vagy azt a tényt, hogy ez a betét biztosítva van, reklámozásra használja fel az adott pénzintézet. Ez azért nag yon fontos, hogy senki ne legyen abban a hitben, hogy azért meri egy banknál elhelyezni a pénzét, mert hogy az majd biztosítva lesz, és úgyis visszakapja. Az a lényeg, hogy azért helyezzünk el betétet egy adott intézményben, mert azt gondoljuk, hogy az az intézmény nem fog csődbe menni, és nem is lesz szükségünk a betétvédelemre. A panaszkezelés folyamatát is szabályozza a törvény. Itt ma már nagyon fontos, hogy nagyon sok panasz emailen érkezik, talán nem is panasz, hanem inkább kérdés formájában sokszor, és hogy ezekkel mit lehet csinálni, vagy előfordul az, hogy egy panaszos odamegy és szóban panaszt tesz, hogy mit lehet ilyenkor tenni, illetve hogy hogyan, milyen határidővel kell az adott pénzintézetnek erre reagálnia. Összességében azt kell elmondjam, hogy újra kell szabályozzuk a bankvilágot. Azt gondolom, hogy a mostani pillanat erre megfelelő. A válság alatt már megismertük a korábbi rendszer összes hibáját, ez már mind a nyakunkba ömlött, ugyanakkor a válság már enyhül, de a megfelelő pénzintézeti r endszer nélkül nem fogunk kilábalni ebből a válságból és nem tudjuk magunk mögött hagyni.
