Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3798 akár támogatni is lehetne ezt a javaslatot. Hiszen akkor a kormány, amikor meghoz egy döntést, nemcsak a saját kényekedve szerint hozhatná meg, hanem bármiféle kontroll lebegne a fölö tt, hogy ez a döntés valóban a nemzetgazdaságot és nem különböző ábrándos hóbortokat fog szolgálni. A cserelakás felajánlásával kapcsolatosan szintén egyet kell értenem az előttem szóló jobbikos Hegedűs Lorántnéval. Ez persze megint csak jól hangzik úgy ál talában, nemcsak ennél a módosításnál, hanem a lakástörvényben, egyéb esetekben is, hogy cserelakást kell felajánlani, de valóban ez a gyakorlatban szinte majdnem mindig a körülményeket mérlegelve egy rosszabb minőségű lakást jelent. És ez igaz az önkormán yzati lakásbérlemények esetében is, hogy ha egy bérlőt valamilyen útonmódon szeretnének kiebrudalni, akkor - és ezt az önkormányzati képviselői tapasztalatom is alátámasztotta - a legtöbb esetben ez hátrányosan érinti a bérlőket, bár a törvény szövege ala pján levezethető, hogy bizonybizony egy előrelépés történt. Hozzácsatlakozva szintén Hegedűs Lorántné példájához, ha mondjuk, két nagy szobát tartalmazott a lakás, felajánlanak egy másik lakást, amiben három kisebb szoba van, ami használhatóságban sokkal rosszabb, és egyébként is rosszabb helyen van a lakás, akkor lehet arra hivatkozni, hogy hát eggyel több szoba van, és eljött a Kánaán, és nem is értjük, hogy a bérlő miért panaszkodik, amikor az önkormányzat vagy az állam tulajdonképpen jót tesz vele, és a törvény betűje alapján egy kiváló lakást ajánl fel. Nyilván, ha ez így lenne, akkor nem panaszkodnának a bérlők, mert senki nem saját maga ellensége. Két esetkört különböztet meg a törvény, ha életvitelszerűen lakik valaki egy lakásban, vagy ha életvitel szerűen nem tartózkodik abban a lakásban. Ha valaki életvitelszerűen tartózkodik, akkor igaz, hogy határozatlan idejű lakásbérlet fennállása esetén teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra jogosult. Itt ennek a meghatározása ennyiben ki is merül, hogy ezt nyilván valamilyen módon ki fogják kalkulálni, természetesen akkor, ha a cserelakást az előbb elmondottakkal együtt nem fogadja el. Viszont ha valaki nem tartózkodik életvitelszerűen a lakásban - hozzáteszem halkan, akkor is lehet, ha mondjuk, valakine k a gyermeke vagy a szülője az, aki a lakásban lakik , akinek közvetlenül a nevén van ez a bérleti szerződés, ő nem ott lakik, viszont nem arról van szó, hogy olyan gazdag, hogy öt bérlakása van, hanem mondjuk, az idős szülei laknak ott, de nem az ő nevük ön van a szerződés, akkor már a lakásbérlőt, aki jogilag a bérlője, olyannak lehet tekinteni a törvény szigorú szövegezése alapján, mint aki életvitelszerűen nem tartózkodik a lakásban. Ebben az esetben még rosszabbak a kártalanítás szabályai, hiszen maxim um háromhavi összegnek megfelelő kártalanításra jogosult, ami, valljuk be, hogy a budapesti piaci viszonyok alapján sok esetben egy kaució letételére elegendő vagy még arra sem, ha mondjuk, valaki szociális alapon vagy nem piaci alapon bérelte azt az ingat lant, akkor ahhoz, hogy ő mondjuk, piaci alapon egy másik bérleménybe el tudjon menni, az így kapott összeg még a kauciót sem fedezi. Tehát lehet, hogy egy olyan helyzetbe kerül, hogy egyszerűen nem nagyon tud előrelépni vagy kiszabadulni ebből a helyzetbő l. Hozzáteszem, hogy erre viszont lehet azt mondani, hogy a cserelakást el lehet fogadni, de abban az esetben meg ez sokszor - a tények azt bizonyítják - sokkal nagyobb visszalépést vagy akár minőségi visszalépést is jelenthet. Arró l nem is beszélve - és itt szintén megerősíteném, amit Hegedűs Lorántné mondott , hogy Budapest viszonylatában, mondjuk, a budai Vár és valamelyik peremkerület is ugyanazon településnek minősül, tehát ebbe sem mennék bele, mindenki beláthatja, hogy nemcsa k a Vár lehet erre példa, hanem akármelyik belső kerület, hatalmas különbségek adódnak, pedig ugyanarról a településről beszélünk. Tehát összefoglalva: e miatt az aggályrendszer miatt nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, és szeretnénk, ha ebben az esetbe n is oly mértékben tiszta vizet önthetnénk a pohárba, hogy legalább a konkrét példát elővezetné az előterjesztő, ha van ilyen. Gondolom, hogy van ilyen, mert nem szoktak úgy behozni egy javaslatot, ha nem konkrétumok vannak a háttérben, főleg nem egyéni ké pviselői indítványként. Ha ezt megteszi az előterjesztő, akkor talán még konkrétabban is tudunk beszélni a részletekről, de így sajnos az elmondottak alapján nem fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot, és kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országgyű lés se támogassa.
