Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ROGÁN ANTAL (Fidesz): - ELNÖK (Kövér László): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
378 ELNÖK (Kövér László) : Utolsóként Rogán Antal frak cióvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már utólag nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az az árvíz, amellyel szembeni védekezésről a miniszter úr beszámolt a parlamentnek, egyértelműen az évszázad érvize volt, a legnagyobb árvíz, a legnagyobb árvízi hullám a Dunán, és ehhez képest sikerült elérni, hogy ez úgy ment végig a Duna egész szakaszán, hogy emberéletben egyáltalán nem esett kár , és gyakorlatilag az anyagi károk nagy részét is sikerült minimalizálni. Az árvízi védekezés tehát sikeres volt. Ehhez természetesen fontos volt, hogy minden önkéntes és mindenki kivegye a részét a munkából, de azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, ez a kor mány felkészültsége és szervezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Viszont ha már Harangozó képviselő úr olyan kiválóan idézte a kormány jobban teljesít című fordulatot, akkor hadd mondjam azt, hogy igen, a kormány jobban teljesített például az önök kormányánál, mert talán még mindannyian emlékszünk rá, hogy volt olyan árvízi védekezés, amikor az önök pártja kormányzott, amikor önök adták a miniszterelnököt, amikor a miniszterelnök a Riviéráról drukkolt az árvízi védekezésnek. Ez most nem így volt, a miniszterelnök ott volt a gátakon az első pillanattól kezdve az utolsóig, Győrtől Bajáig. És hogy a miniszterelnök kivel találkozott a gátakon - ezt Schiffer képviselő úrnak mondom : mivel mindig a gá takon volt, azokkal tudott találkozni, akik ott voltak, akik nem, azokkal ez nem sikerülhetett. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Ami pedig, tisztelt képviselőtársaim, ezt az ominózus, a civilek által szerencsére nagymértékben felajánlott összegeket ille ti, ezeket ugyan nem a Belügyminisztérium kezelte, de Harangozó képviselőtársam megnyugtatására nyugodtan elmondhatom, ha önök lettek volna kormányon és éppen szabadlábon lett volna, akkor lehet, hogy önök Zuschlag Jánosra bízták volna, de mi nem így tettü k. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók által előre bejelentett napirend előtti hozzászólásokra kerül sor. Elsőként Bárándy Gergely MSZPs képviselő úrnak adom meg a s zót, aki aktuálpolitikai kérdésekről fog beszélni. Parancsoljon! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány nappal ezelőtt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke hitet tett a rendeleti kormányzás mellett. Sokan voltak, akik felháborodtak ezen, és a náci Németország államrendje iránti nosztalgiának aposztrofálták a kijelentést. Nem csoda, hiszen köztudottan akkor és ott volt ilyen. Az 1933. március 24én kihirdetett felhatalmazási törvény I. cikke szerint “biroda lmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat”. Ez a rendeleti kormányzás lényege. Azután jött a magyarázkodás: Kövér László szavait ezúttal is félreértették, mint annak idején a köteles beszédet, hogy k inek is kéne és miért egy jó erős gerendára felakasztania magát (Zaj a kormánypárti oldalon.) , Nyirő József újratemetésében vállalt szerepét, ahol nem az volt a fontos, hogy Nyirő a nyilas parlament képviselője volt, hanem az volt a fontos, hogy milyen rem ek költő. Most pedig a rendeleti kormányzásról szóló mondatait értelmezték félre, amelyek valójában arról szóltak, hogy az Országgyűlés szerepét erősítené annak elnöke. Márpedig ezt így nem lehet érteni. A rendeleti kormányzás lényege, hogy a jogalkotó az Országgyűléstől telepít át jogalkotási hatáskört a kormányhoz, ez pedig az Országgyűlés szerepét nem erősíti, hanem gyengíti, még akkor is, ha emellett további ellenőrzési jogokat kap.
