Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VINCZE LÁSZLÓ, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SPALLER ENDRE jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3672 kellett volna kétharmados törvényben rendezni. De hát egy újfajta filozófia jelent meg a kormányzásban, a szent és sérthetetlen kormányzás logikája, ami azt jelenti, hogy minden gazdasági törvény két harmados lesz, ami azt jelenti, hogy bárki bármilyen más filozófia mentén kíván majd a jövőben dolgozni, vagy megszerzi a többség támogatását, vagy pedig valami más megoldást keres a probléma kezelésére. Ahogy haltottuk, ez néhány héttel ezelőtt má r a kormány előtt volt ez az anyag, volt társadalmi egyeztetése is szakmai szervezetekkel, erről is van információnk, de azért az nem lett volna baj, ha legalább azzal a technikával, ahogy zajlott ennek az alaptörvényének, úgy mondom, a vitája, hogy azért egy többpárti egyeztetés keretében előbb megismerhettük volna. A lényeget így is el lehetett olvasni, de ez azért nyilván a parlament semmibevétele, hogy pénteken este kapunk egy nagyonnagyon hosszú törvényjavaslatot, amiről hétfő reggel már bizottsági vé leményt kell kialakítani, utána hétfő éjszaka, elég késői órán - mondjuk, nem annyira későin, de késői órán - lezajlik az általános vita, holnap a részletes vita, jövő héten szavazunk a módosítókról, és akkor nagyjából összeér decemberig a két történet, ho gy 15ére, mire az ezt megalapozó törvény hatályba lép, bizonyos szabályok is hatályosak lesznek. Azt gondolom, hogy ez a kormányzat felelőssége, nekünk meg az, hogy elmondjuk a véleményünket róla, és ahogy lehetőségünk lesz rá, utána nagyon sok mindent vi sszacsináljunk belőle, mert továbbra is állítjuk, hogy ez egy hibás koncepció mentén zajló folyamat. Azt is mondhatnám - és nyilvánvaló, hogy nem fogom a 104 percet kihasználni ebben a tízórásra tervezett vitában (Budai Gyula: De kár!) , hogy miután nem t ámogattuk az alap földtörvényt sem, alapvető koncepcionális hibák és más véleményünk miatt, ezért mondhatnánk azt is, hogy akkor nem foglalkozunk ezzel sem, hiszen ez abból következik, tehát gyorsan mondhatnám azt, hogy akkor köszönjük, de ebből nem kérünk . Azért ez a törvény nyilván ennél fontosabb és többre is érdemes, és van benne nagyon sok olyan részletszabály, amit muszáj volt megalkotni, és úgy gondolom, hogy elvileg még működhet is. Amit mi kifogásolnánk, az az a típusú reakció, ami például arra a f elvetésünkre érkezett, hogy itt lett volna a ragyogó alkalom, hogy az ombudsman felvetését kezelje a kormány ebben a javaslatban, vagy próbálja módosítani az eredeti földtörvényt olyan értelemben, hogy nagyon egyértelműen látszott, és ezért is fordultunk a biztos úrhoz, hogy ami a földbizottságokkal kapcsolatban kialakult, az nem egy jogállami működést jelent. Meggyőződésünk szerint egy túlbiztosításra törekszik a kormány ezzel, a másik, hogy látva például a kamarai választások lebonyolítását, nagy valószín űséggel ebbe a közegbe is csak a kormányhoz hithű gazdálkodók kerülhetnek. Ráadásul most zajlik a kamarákon belül egy helyi választás, aminek a létszámkeretei nagyon feltűnően hasonlítanak a földbizottságokra, sőt volt olyan megye, ahol a kamara által megb ízott választást bonyolító személy ki is mondta, hogy miután nagy valószínűséggel a jegyzőknek beletörik ebbe a bicskája, így a kamara által lebonyolított választások helyi vezetői lesznek majd ennek a földbizottságnak a tagjai. Egyébként 315 főig terjed mind a kettő, tehát ahhoz egy gyors törvénymódosítás kell, és akkor mindjárt az lesz. Sőt egyébként alaphelyzetből következik, mert az eredeti földtörvény azt mondja, hogy a kamara kapja feladatul, ha valahol ez nem sikeredik. Miután az egész kamarai helyi gazdasági bizottsági vezetői választás meggyőződésünk szerint nem szabályos, ugyanis nem lehet az elnökséget olyannal fölruházni, ami a kamara alapszabályában van, hogy majd ő lebonyolítja ezeket a választásokat úgy, ahogy akarja, ezért ennek a végeredmén ye sem lehet legitim, és innentől kezdve, ha ők lesznek a helyi földbizottságok, akkor az ő munkájuk sem lehet legitim. Ez volt az egyik problémája az ombudsmannak, hogy nem egy minden érintett által választott bizottságról van szó - egyébként erről itt a Géza már beszélt , hanem egy viszonylag szűk körből kialakított, döntési pozícióban lévő társaság lesz, akinek ráadásul olyan joga van, hogy ha elfelejt dönteni, akkor egyáltalán nem lehet eladni a földet. Azért ez meg mindenképpen veszélyes játék! Így is szerintem túlságosan bonyolult lett a rendszer, és nem a semmiért lett most roham a földértékesítéseknél, mert a földtulajdonosok egy jelentős része rájött arra, amit mondtunk a
