Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VINCZE LÁSZLÓ, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SPALLER ENDRE jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3673 földtörvény vitájánál, hogy nagyon le fog értékelődni a föld, hiszen egy visz onylag szűk, földtörvény által kijelölt termelői kör juthat ehhez hozzá. Azt is látjuk, hogy annak ellenére, hogy a szándék nyilván tiszteletreméltó, hogy lehetőleg magyar kézben maradjon, azokkal szemben, akik élethivatásszerűen már Magyarországon folytat nak földművelést - a külföldiekre gondolok , ez a korlátozás nyilván nem lesz elég, ugyanis ők minden további nélkül tudják teljesíteni a hároméves fizikai itttartózkodást nagyon gyorsan - sőt visszamenőlegesen is tudnak sok mindent igazolni, meggyőződés em szerint , ezáltal ők majd hozzáférnek az eddig is általuk használt földek egy részéhez. Viszont szent meggyőződésem, hogy egy olyan termelői kör vagy egy olyan gazdálkodói kör, akik jelenleg kis, középvállalkozásokban dolgoznak valamilyen, vagy vezető i, vagy bármilyen beosztotti funkcióban, maximum egy hektárig jogosultak földet venni, ami úgy gondolom, hogy ennek a szakmának a lenézését jelenti, és továbbra sem értünk vele egyet, hogy egy fiatal, kéthárom diplomával rendelkező, hozzáértő ember, csak azért, mert társas gazdaság alkalmazottja, miért ne szerezhetne Magyarországon földet, amit nyilván akár másodállásban vagy bárhogy, a saját főállása mellett nagyon szakszerűen és jó minőséggel tudna művelni. Erre mondtam azt, hogy óriási filozófiai különb ség van köztünk. Az a másik különbség köztünk, meggyőződésem szerint, hogy azt gondolom, nincsen még egy olyan ország, ahol erővel akarnák átrendezni a gazdasági folyamatokat úgy, hogy a jelenlegi földhasználati arányt, ami most 60 százalék, mondjuk, a csa ládi gazdaságok és a magánzók keretében, 40 százalék az egyéb kis- és középvállalkozások, társas cégek keretében, úgy rendezzék át, hogy a 40 százalék felét még valamilyen erőszakkal arra bírják rá, hogy szüntesse meg a tevékenységét. Mert, képviselőtársai m, azt nem lehet elképzelni, hogy önként lemondanak majd azokról a földekről, amit használnak! Nyilván elfogadtunk egy olyan földtörvényt, amiben van egy fizikai korlát. Innentől kezdve, ahogy lejárnak majd a bérleti szerződéseik, előbbutóbb felszabadulna k azok a területek, amit a mostani hatalom úgy gondolja, hogy ők nem jó hatásfokkal művelnek. Hiába foglalkoztatnak embereket, hiába fizetnek adót, hiába fizetik a helyi adókat, hiába segítik a településeket, ez nem számít, ők halálra vannak ítélve, legalá bbis a nagy részük. Azért egy számot ehhez hadd mondjak. Nagyjából 2200 milliárd forint az agrárössztermék, amit előállítunk, 1600 milliárdot ez a cégkör állít ebből elő. Az állattartás döntő többsége - kivétel a baromfi - az ő kezelésükben van. (19.40) Tehát minden olyan beavatkozás, ami ezt a rendszert érinti, a foglalkoztató mezőgazdaság elleni határozott fellépés, és ez nem lehet jó. Ez sehova nem vezetett a 90es évek elején sem, rögtön lett 500 ezer munkanélküli vidéken. Nem lett volna ennyi - határ ozottan állítom , hogyha nem kényszerátalakításban kellett volna ezeknek a cégeknek részt venni. Ami meg megmaradt belőlük, most azok megkapták a selyemzsinórt, és olyan extrém feltételeket, amivel nem fognak tudni mit kezdeni. Előbbutóbb fel fogják adn i a tevékenységet. Nem tudom, hogy ez kinek jó, az államtitkár úrral - nem Budai államtitkár úrral, mert ma nem ő volt a bizottsági ülésen , Simon Attilával végig az volt a vitánk a bizottságban, hogy meggyőződésem szerint a családok döntő többsége mindig a növénytermesztés egyszerűbb formáját fogja választani, főleg addig, amíg ez az európai uniós támogatási rendszer van. Ez nem a szemükre vetés, nem szemrehányás, hanem egyszerűen ezt fogja követelni a gazdasági logika. Ugyanis nem fognak bizonytalan, fol yamatos 365 napos igénybevételt jelentő állattenyésztésbe kezdeni csak azért, hogy ilyen elfoglaltságuk is legyen, ugyanis haszon nincs több belőle. Azok a mostani gazdaságok, amelyek komoly állattartással foglalkoznak, feketén fehéren kimutatható, hogy mi nden költséget beszámítva, nyilván a foglalkoztatottakat, a bért, az egyebet, sokkal jobban járnának, ha néhány tucat emberrel megművelnék azt a néhány ezer hektárt, amit esetleg most művelnek, és fütyülnének arra, hogy vane foglalkoztatás vagy nincs.
