Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3318 illeti, mert nemcsak a háborúhoz kell pénz, pénz, pénz, hanem nemcsak a pénzen múlik ugyan, de pénz, pénz, pénz és még egyszer pénz kell a nemzetiségi identit ás megőrzési feltételeinek biztosításához is. Azt ebben az értelemben pozitívnak fogom fel, hogy ugyan nem ebben a beszámolási időszakban, de ’13 és ’14 között a most benyújtott költségvetési tervezet szerint nő valamivel a nemzetiségek ilyenolyan csatorn án főleg az önkormányzatokhoz eljutó támogatása, bár ezt a többletet fel fogják szívni a többletfeladatok, az önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati és parlamenti választások előkészítése. De ha a beszámolási időszakot nézem, tudom, hogy ez anyagilag n em volt könnyű időszak, de mégsem a sikerlistához tartozik, hanem a veszteséglistára, hogy a nemzetiségi pénzek, most megint együttesen számolom, 2012ről ’13ra, tehát a beszámolási időszakban félmilliárddal csökkentek. Volt, ami ezen belül nőtt, volt, am i csökkent, de nemcsak az összkiadás csökkent, hanem sajnálatosan csökkent az egyes helyi nemzetiségi, akkor még úgy hívták, kisebbségi önkormányzatokra jutott költség is, tehát amivel helyben egy önkormányzat átlagosan gazdálkodott, az ebben a két évben c sökken. Bízom benne, hogy a ’13 és ’14 közötti növekedés talán még év közbeni korrekcióval tovább terjed, hogy ne csak az objektíve felmerülő pluszkiadások fedezésére legyen elég. Az oktatás területén, amit mindnyájan alapvetőnek érzünk az identitás és fől eg a nyelv fenntartása érdekében, történtek pozitív és negatív változások is. Köztudomásúlag mi negatív változásnak tartjuk, hogy az önkormányzatok kezéből az iskolafenntartásnak minden lényeges aspektusa kikerült, de ezen a bajon belül komoly és fontos ká renyhítésnek tartjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok viszont kaptak iskolafenntartói jogot, és rugalmasabbá vált ebben az előállított kényszerhelyzetben a nekik való iskolaátadás lehetősége is. De ez nem változtat sajnos az alapbajon, ahogy mondtam, csa k felszíni sebgyógyítás, bár nyilván az sem lényegtelen, hogy valakinek a sebeit gyógyítjáke. Általában az a szemlélet, ami túlcentralizál, ami a NATtól, a Nemzeti alaptantervtől való eltérés lehetőségét a pedagógusoknak és iskoláknak szűkíti, az soha ne m jó a speciális oktatást igénylő csoportoknak. Soha nem jó, még akkor is, ha a törvényalkotónak nem az volt a szándéka, mert az ő helyzetük, akárhogy is, jobban el kell hogy térjen az átlagtól, ezért egy kevésbé centralizált modell álláspontunk szerint jo bban képes a nemzetiségi sokszínűség és a nemzetiségi identitás fenntartására. Vannak talán kihagyott, de nem véglegesen vagy remélem, nem örökre kihagyott lehetőségeink az oktatásban is, már az oktatás jogi szabályozásában és kereteinek biztosításában is. Érdemes pontosítani, hogy ha már az a folyamat előrehaladt, hogy sok helyen egyházak veszik át a korábban önkormányzati, most állami iskolákat, akkor hogyan lehet biztosítani, hogy az egyházi intézményben ne csökkenjen a nemzetiségi nyelven való tanulás é s a nemzetiségekre való odafigyelés lehetősége. Nem azért csökken, mert az egyházak gonoszak és nem akarják, hanem mégiscsak egy másfajta szabályozási keretbe kerül az, ami esetleg bejáratott módon az adott településen jól működött. Érdemes azt is megnézni , hogy ha van pedagóguséletpályamodellünk, és nem megyek bele, hogy ebben mi a jó és mi az, ami szerintünk nem jó vagy nem tökéletes, de érdemes továbbgondolkodni azon, hogyan lehet ebben a pedagóguséletpályamodellben a megjelentnél nagyobb dotációját, p remizálását, elismerését biztosítani azoknak a pedagógusoknak, akik a nemzetiségi körben dolgoznak, minden nemzetiség körében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , de nyilván még sajátos szempontból a roma nemzetiség körében is. Ige n, befejezem, elnök úr, köszönöm. Nem nekem csörgött? (Derültség a Jobbik soraiból. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: De! De!) De - mindjárt kitaláltam, hogy nem másnak. Épp ezé rt az a javaslatunk, hogy abba a bizonyos készülő nemzetiségi stratégiába kerüljenek bele a most mutatkozó hiányok, és vegyük elő újra akár a jogi kereteket is, különös tekintettel a roma integráció egész problémájára, mert nem kell mondanom, hogy végzetes en nem értünk egyet a Jobbik frakciójának képviseletével, akik úgy gondolják, hogy a fő baj az, hogy a cigányság csak jogokat követel. Nézzük meg a rendőrségi statisztikákat: nem lehet igazolni, hogy egy cigány
