Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3319 emberrel kíméletesebben bánnának, nem is kell , hogy úgy bánjanak. (Moraj a Jobbik soraiból. - Közbeszólások ugyanott, köztük: Nincs statisztika!) , a probléma más tehát. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel mindenkit arra kér ek, hogy próbálja betartani az időkeretet. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Lukács Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS TAMÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tiszte lt nemzetiségi Képviselők! Először is az első szavam a köszönet szava, hogy nagyon nehéz körülmények között, hiszen óriási jogszabályalkotás után kellett megalkotni ezt a beszámolót, a minisztérium egy olyan beszámolót tett elénk, amely nem annyira a követ keztetések levonásában, hanem abban nagyon erős, hogy tényszerű, és olyan adatokat közöl, amelyek feldolgozása bizony adott esetben az önkormányzatok vagy a parlamenti képviselők munkáját kell hogy szolgálja. Nagyon sajnálom, hogy nem ezekről a kérdésekről beszélünk, hanem valamifajta politikai sanda szándék által vagy olyan kérdésekről, ami egyáltalán nincs a beszámolóban, holott most a beszámoló vitáját kellene folytatni, vagy pedig annak egy részletét, olyan részletét ragadják ki, amely a beszámolóban eg yáltalán nem szerepel. Tisztelt Ház! Ha ennek a vitának valamifajta értelmes és értelmezhető keretet kívánunk adni, akkor az első mondat hadd legyen az, hogy amióta 1993 óta elsőként Európában a magyar parlament megalkotta a nemzetiségi törvényt, ennek a k erete egyetlenegy mondatban foglalható össze: közös a múltunk, közös a jövőnk. Akkor abban a beszédemben azt a példát hoztam fel, amikor az aradi vértanúk álltak a bitófa alá, ezek mind nemzetiségek voltak. Annyira összefonódott a sorsunk és a magyarország i történelem sajátossága, a magyarországi történelem sorskérdése, hogy ma magyarok Európa legnagyobb nemzetisége, és ezért adatott az, hogy a kulturális önazonosság megteremtésével nem tudunk hasonló példát mondani az európai országok közül, ahol egy ilyen nagy számú nemzetiség élne egy adott országban. Nyilván ebből az is adódik, ahogy a beszámolóból is kitűnik, hogy nagyon különböző élethelyzetekben élnek nemzetiségek ebben az országban. Tehát a kérdést akként teszem fel, hogy részben a saját felelősségün kre is rámutatva megalkotjuke azokat a kereteket, amely keretek között az önkormányzatok meg tudják tenni azokat a napi lépéseket, és a napi gyakorlatot tudják úgy alakítani, hogy egy adott nemzetiség léte, fenntartása, kultúrájának megőrzése biztosított. Erre a válaszom, hogy igen. Az a fajta rendszer, amit elsőként Európában megalkotott a magyar parlament, ez az önkormányzati rendszer, az összes hibájával együtt életképes. Hogy korrigálásra szorul, az egy másik kérdés. Itt azért szeretnék vá laszt adni néhány metodikai kérdésre. Az MSZP képviselője a felszólalásában nagyon korrekten elismerte, hogy összes létszámában a 2011es létszámadatok azt igazolják, hogy Magyarországon a nemzetiségek aránya növekedett. Nehezen értelmezhető azonban az, am i a beszámolóban is szerepelt, hogy a becsült adatok és a bevallott adatok közötti különbséget keressük. (11.20) El kell dönteni egy alapvető kérdést. Ha az identitás megvallása olyan emberi jogi kategória, ráadásul a nemzetiség tekintetében szenzibilis ad atról beszélünk, akkor a kettő közötti különbséget szociológiai módszerrel feltételezni lehet, de értelmezni nem. Tekintettel arra, hogy a különböző nemzetiségeknél nagyon különböző csoportokat találunk, ha valaki végiggondolja a saját családfáját, akkor - hogy a költőt idézzem - “véremben öthat nemzedék vegyült el”. Mindenkinek az identitástudatában valahol, aki tartja a családi kapcsolatát, ahol erős a családi kapcsolat, valahol számon tartja, hogy valamifajta nemzetiséghez tartozik. Azonban ez az
