Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3315 figyelembevételével biztatnánk a jelenlegi kormányt is. Különösen a nemzetiségi politika stratégiájának kidolgozása kapcsán. E s tratégiának ugyanis széles körű egyeztetésen, egyetértésen kell alapulnia, és a lehető legpéldamutatóbbnak kell lennie a szomszédos államok irányában, a külhoni magyar nemzeti közösségek érdekének védelmében is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból. ) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Lendvai Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! LENDVAI ILDIKÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Kösz önöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Vendégeink! Én is köszönteni szeretném először az országos önkormányzatok képviselőit és ombudsman asszonyt is természetesen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy önmagán túlmutató problémát é s ezt tükröző jelentést vitatunk most. Önmagában is hatalmas jelentősége van annak, hogy még a legutóbbi, nem teljesen értékelt népszámlálási adatok szerint is az ország népességének 6 százalékát mindenképpen kitevő nemzetiségi állampolgárok sorsáról beszé lünk. De a jelentőség más szempontból is túlmutat a mennyiségen. A jelentőség minőségi és nemcsak mennyiségi. Világszerte vallják, hogy egy társadalom integrációs képességének, a társadalmi harmóniának, az adott ország közérzetének fontos fokmérője, hogy h ogyan érezhetik magukat az adott országban a kisebbségek. A kisebbségek általában, de különösen a nemzeti, nemzetiségi kisebbségek, hiszen az ő identitástudatuk és kulturálisnyelvi hagyományaik a legerősebbek a többi, más típusú kisebbséghez képest is. Az a társadalom képes a harmóniára és különböző csoportjai harmonikus együttélésének jogi és kulturális garantálására, aki épp ezért a nemzetiségi kérdést nem pusztán mennyiségnek tekinti, hanem az előbb említettek értelmében minőségnek is. Ha pedig minőségn ek tekintjük, akkor legáltalánosabban szólva a nemzetiségek jogainak és helyzetének legfontosabb fokmérője az, hogy érezhetike magukat az adott ország politikai nemzete egyenrangú tagjainak, és érzike a szabadságot, hogy a kulturális nemzethez való tarto zás értelmében szabadon választhassanak. Választhassák a kettős kötést és a kettős identitást is, amennyiben a saját nemzetiségüknek megfelelő kulturális nemzethez is tartoznak, és mivel évszázadok óta itt élnek, a magyar kulturális nemzetnek is részei, de legyen joguk akár a kettős identitás helyett az egyfelé való tartozás kulturális identitását is választani, és az állam a maga anyagi, jogi és kulturális eszközeivel természetesen ezt is segítse elő. Örülök, hogy ezt a beszámolót a kezünkben tartjuk. Azt kell mondanom köszönettel a beszámoló készítőinek, hogy ami adathoz hozzá tudtak férni - itt már volt szó, hogy a népszámlálási adatok teljes feldolgozása nem történt meg, de ami adathoz hozzá tudtak férni , azt ők korrekten, ebbe a 130 vagy mellékletekke l együtt még több oldalas jelentésbe belefoglalták. Talán jobb lett volna, de én is tudom, hogy a kétéves beszámolási kötelezettség kötelezte a kormányt arra, hogy még az idén idehozza a jelentést, én is jobban örültem volna, hogyha egyszerre láthatjuk a m ár említett nemzetiségi stratégiával, amit - ahogy itt a kollégám elmondta - október 30ig kellett vagy kellett volna elkészíteni. De bízom benne, hogy az is hamarosan elkészül, hiszen az államtitkár úr által említett európai és nemzetközi kötelességek is erre hívnak fel minket. Épp ezért hozzászólásomban a jelentésben foglalt tények mellett talán megengedik nekem, hogy néhány javaslatot is megfogalmazzak e tények alapján arra nézve, hogy min kellene esetleg változtatni, amire jó alkalmat kínálhat ez a, mos t már remélem, pillanatok alatt és az országos szövetségek együttműködésével elkészülő nemzetiségi stratégia. A kétéves beszámoló időtartamában - és ezt a jelentés is tartalmazza - számos fontos jogi változás, a jogi keretek változása is történt a nemzetis égek életében. Álláspontunk szerint ezek között a változások között vannak pozitív jogi változások, vannak negatív jogi változások, legalábbis a mi
