Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3313 hadd emeljek ki: a jászsági románok lélekszámának növekedése mögött bizonyára nem az identitás megerősödése vagy a román közösség szaporulatának erős emelk edése látható, hanem sokkal inkább a kérdezőbiztosok azon önkényes ítélete, miszerint a román nyelvtudásuk alapján román nemzetiségűnek könyveltek el számos erdélyi származású magyart. Így válhat érthetővé, hogy miként növekedett a magukat román nemzetiség űnek vallók létszáma a 2001es 7995ről 26 345re, azaz 329 százalékkal. A nemzetiségekről szóló törvény tárgyalása során a Jobbik javasolta bizonyos nemzetiségi jogok megengedőbb biztosítását, így a nemzetiségi küszöb 10 százalékra történő leszállítását b izonyos nyelvi jogok, például a kétnyelvű helység- és utcanévtáblák biztosítására, és 20 százalékra való leszállítását a két- vagy többnyelvű jegyzőkönyvkészítés vagy az adott nemzetiség nyelvét beszélő közalkalmazottak kinevezése ügyében. Örülünk, hogy ez eket a javaslatokat a kormánytöbbség megfogadta, még akkor is, ha ehhez az kellett, hogy ezekre a jogkiterjesztésekre vonatkozó előterjesztéseinket leszavazzák és sajátjukként később benyújtsák. Örömmel vettük azt is, hogy bekerültek a törvénybe a nemzetis égi választási rendszer bizonyos általunk javasolt elemei, így például a külön kisebbségi névjegyzék összeállítását. Üdvözöljük továbbá, hogy döntően feladatalapúvá tették a nemzetiségi önkormányzatok támogatását, amely egyébként már a 2010es programunkba n is szerepelt. Szintén mi javasoltuk tavalyelőtt, és örülünk, hogy bekerült a beszámolóba a kisebbségi vegyes bizottságok tevékenysége. Jó volt erről olvasni, még akkor is, ha nem igazán értjük, hogy miért nem sikerült több ilyen bizottsági ülést tartalom mal megtölteni, így például a legutóbbi magyarukrán vegyes bizottság ülését sem. Akkor jöjjenek a problémák, hiányosságok. Legutóbb két évvel ezelőtt tárgyaltuk a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót. Akkor is elmondtam, el mondtuk, hogy egyáltalán nem értjük, miért kerül csak most, 2013 októberében benyújtásra ez a 2013 februárjában már lezárt anyag. Nagyon furcsa paradox helyzetet idézett elő ezzel a beszámoló, tisztelt államtitkár úr, hiszen a 2011es népszámlálásról szóló eredményeket a beszámoló által is elismerten a rendelkezésre álló időhatárokat messze túllépve, röpke 17 hónapos elemzés után sikerült csak nyilvánosságra hozni. Azonban e grandiózus 171 oldalas beszámoló mégis csupán egyetlen oldalacska erejéig elemzi az adatokat. A probléma tehát nem az, hogy februárig terjed a beszámoló, hiszen törvényi kötelezettségének ezzel egyébként eleget tesz, hanem az, hogy érthetetlen módon csak novemberben tárgyaljuk, így számos adata és ténymegállapítása már nem releváns, mikö zben például a népszámlálások által felvetett kérdésekről nem szól. A 17 hónap azért is különösen szomorú, mert ha a népszámlálás adatainak publikálására előre jelzett eredeti határidőket betartották volna, akkor számos kérdés kapcsán kaphattunk volna pont osabb képet. Szívesen olvastam volna például néhány magyarázó sort arról, hogy miközben a 2009es KSHjelentés körülbelül 10 ezer főre becsüli a kínai nemzetiségűek magyarországi lélekszámát, aközben a 2011es népszámlálás e létszámnak mindössze valamivel több mint felét tartalmazza csak. Ha a kínai nemzetiségűek létszámánál járunk, a Jobbik annak idején azt javasolta, hogy minden egyén szabadon és kötöttségek nélkül vallhassa meg nemzetiségi hovatartozását, és ezt összesíteni is kötelező legyen. (10.50) A kormány azonban ezen indítványunkat, érthetetlen módon, elvetette. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a 13 hazai kisebbség, nemzetiség mellé - nem tudjuk, milyen módszertan alapján, leginkább szerintem csak találomra - még négy, nem is honos kisebbsége t, az oroszt, a kínait, az arabot és a vietnamit választották ki, miközben nem tudjuk, hogy vajon például hányan vallották magukat töröknek vagy éppen bunyevácnak Magyarországon. Szintén javasolta a Jobbik, de önök nem fogadták meg, hogy minden magyarorszá gi nemzetiségnek járjon valamilyen módon, akár többeknek közösen országgyűlési képviselet. Többször elmondtuk, hogy ez nem csupán előrelépés lenne például Ukrajna tekintetében, ahol nagy nehezen 2006 után tavaly tudott újra magyar képviselő bejutni a kijev i parlamentbe, az állandó
