Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
3290 A “Szólalj fel!” programban szeretnénk megadni a lehetőséget az állampolgároknak, hogy újra bízhassanak egy olyan politikában, amely értük van, amely tényleg őket szolgálja. Most a kormány legsúlyosabb adósságáról, a beígért munkahelyteremtés kudarcáról lesz szó, és arról, hogy ehelyett létrehoztak egy o lyan közmunkarendszert, amely a segélyezés és a közmunka körforgásában tartja az embereket, kivétel akkor, hogyha kiesnek a rendszerből, és egyetlen fillér ellátás nélkül maradnak. Nemcsak én és nemcsak az LMP, hanem maguk az állampolgárok mondják azt, hog y a kormány tevékenysége központjában nem az ember áll. Ipacs János forgácsoló, esztergályos és fazekas, jelenleg közmunkás szavait idézem. “Az egész közmunkarendszer nem az ’értékünk az ember’ eszmére épül, ami minden munkaügyi központra ki van írva. Attó l, hogy fényezik magukat, még a közmunka és a szociálpolitikai intézkedéseik csak fokozzák a nincstelenség borzalmait. A közmunkában más elbírálás ér bennünket, mint a többi, nem közmunkás munkavállalót. Megalázóan kevés a bér, 49 ezer forint, amiből nem l ehet félretenni, hiába is jön a karácsony. Csak a rezsi 20 ezer forint. Most a legújabb téli foglalkoztatásban kötelező a tanfolyam. Én jeleztem, hogy nekem már van szakmám, kettő is, és nem akarok motorosfűrésztanfolyamra járni. Miért kötelező? Miért kén yszerítenek valakit olyan szakmára, amit nem akar megtanulni? Nem itt és nem kényszerből kellene ezt. Senki meg nem kérdezte tőlem, hogy mi lenne jó nekem. A munkaügyi központ szinte gépiesen tölti ki a papírt, jogaim nincsenek, csak kötelességeim. Ha elle ntmondok, a klasszikus válasz ez: akkor elvesszük a segélyt. A közvetítőlap már ott van az asztalon, meg sem kérdezik, hogy akarome a munkát vagy sem.” Gotyár Marianna közmunkás tanár 1983tól 2004ig folyamatosan dolgozott tanárként. Közmunkára 2006ban került először, pedagógusasszisztensként alkalmazott lett egy iskolában közmunkában, annak ellenére, hogy 21 éves munkaviszonya és képzettsége magasabb volt, mint a hasonló munkakört betöltőknek. Most idézem az ő szavait. “Akkor még azt gondoltam, hogy ugr ódeszkának jó lesz. Tévedtem. Sorozatosan hívtak be, általános helyettesítési feladatokat kellett ellátnom, sokszor egy hiányzó tanár teljes órafelosztását megkapva. Mindig csak néhány hónapra utaltak ki, de státusban nem akartak foglalkoztatni. A közmunká k között mindig segélyezetti státusba kerültem vissza. 21 év munkaviszony után immár kilencedik évem megy el úgy, hogy nem tudok a nyugdíjasévekhez szükséges munkaviszonyt produkálni. Hiába is vagyok szakmával, tapasztalattal, megfelelő tudással, munkamorá llal megáldva, ha egyszer maga a közmunka teszi lehetetlenné, hogy állást találjak. Azt gondolom - folytatom az idézetet , hogy a közmunkaprogram amellett, hogy önmagában károkat okoz, még el is von minden erőforrást a foglalkoztatási problémák hatékony m egoldásától, és ezzel mélyíti a szociális válságot. A közmunka, mivel új munkahelyeket nem teremt, sőt kifejezetten gátolja azok létrejöttét, egyértelműen kidobott pénz. Az átképzési és az időszakos foglalkoztatási pénzek nem térülnek meg. Lenyeli azt a ké pző intézmény vagy a munkaadó, de nem kerül be a foglalkoztatott a körforgásba, nem válik termelő vagy fogyasztó egységgé. Problémái nem oldódnak meg, a közfoglalkoztatók viszont sok kiadást spórolhatnak meg az olcsó munkaerő révén. A közmunkás pedig sehog y nem jut ki a segélyezettség köréből, ha néhány hónapos foglalkoztatása után ugyanoda kerül vissza, a munkaügyi központba. A közmunkaprogram tehát teljességgel alkalmatlan a foglalkoztatási gondok megoldására. Alapjaiban rossz az a rendszer, ami azokat, a kik munkában töltött többéves tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, pusztán csak állásuk nincs, közmunkásként gúzsba köti, és megfosztja őket a felemelkedés lehetőségétől.” Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor érti meg végre a Fidesz, hogy ha nincs munk ahely, akkor az emberek nem tudnak dolgozni? A közmunkában azt látjuk, hogy az emberek a tétlenségből kiszolgáltatottságba kerülnek, a kiszolgáltatottságból pedig vissza a kilátástalanságba. A közmunkaprogram drága, nem hatékony, szegénységben tart és mélt atlan emberi helyzetek sorát idézi elő. Önök az elmúlt évben tízszer annyi pénzt költöttek közmunkára, mint munkahelyteremtésre. Nem ezt ígérték. Önök munkahelyeket ígértek. Ellenzékben még tudták, mi a
