Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár:
3291 teendő, a kormányprogramban is még tudták, hogy mit k ell csinálni. Ne az embereket taszítsák méltatlan helyzetbe, államtitkár úr, hanem tartsák be, amit ígértek! ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra a kormány nevében Tállai András államt itkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindannyian tudjuk, hogy a gyors foglalkoztatásnöveléshez a kormányváltáskor sem a belső, sem pedig a külső feltételek nem voltak adottak. Egy súlyosan eladósodott országot vettünk át az Európai Unió legalacsonyabb foglalkoztatásával, ahol a segélyekből élés stratégiája alakult ki a munkavégzés helyett. Ez egy olyan helyzet volt, amit c sak fokozatosan lehet megváltoztatni, és ahol a kínálati oldali intézkedések a munkaerőpiaci kötődés kialakulását és erősítését célozták. Ennek egyik eszköze a közfoglalkoztatás, ami átmeneti, mégis komoly szerepet játszik a foglalkoztatás elősegítésében azáltal, hogy ellene hat a tartós munkanélküliség kialakulásának, és megőrzi a hátrányos helyzetű térségben élők foglalkoztatottságát. Tehát a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz, elsősorban azokban a térségekben, ahol a versenyszféra évtizedek óta nin cs jelen. Éppen ezért a kormány nem a közfoglalkoztatást, hanem a munkahelyteremtést helyezi a középpontba a foglalkoztatáspolitikai célok teljesítésével. A közfoglalkoztatás tehát nem szociálpolitikai, hanem foglalkoztatáspolitikai eszköz, amely az elmúlt évtizedekben alapvetően szezonális munkalehetőséget biztosított a tavasztól őszig tartó időszakban. 201314 fordulója lesz az első olyan év, amikor a költségvetés javuló helyzete megengedi, hogy téli időszakban is lesz lehetőség munkavégzésre és képzésre. Teljes félreértés az, hogy a közfoglalkoztatás helyettesíti a munkahelyteremtést. A kettő egymás mellett hat a foglalkoztatás alakulására. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön kettő közfoglalkoztatottat idézett itt a parlamentben a 289 ezerből. Ha megengedi, én is elmondanám névvel és településsel húsvér polgármesterek véleményét. Például nemrég jártam Tiszakesziben, a választókörzetemben, közel 3000 lakosú településen, ahol a roma lakosság aránya jelentős. A polgármester örömmel mesélte, hogy az új közfoglalko ztatási rendszer azt jelenti, hogy a romák tömegével jelentkeznek munkára, és szó szerint könyörögnek neki, hogy hadd férjenek be a közfoglalkoztatás rendszerébe. Tiszakeszi polgármesterét, mivel ön is neveket mondott, Sipos Imrének hívják, menjen el, kérd ezze meg, hogy ez igaze. A másik egy jobb helyzetben lévő település, Bükkszentkereszt. Szintén a minap jártam ott. Ott Jámbor Flórián polgármester arról mesélt, hogy hála a közfoglalkoztatásnak, teljes egészében megszüntették a településen a munkanélkülis éget, mi több, még több munkát tudna adni, mint amennyi munkanélküli van a településen. (9.10) Egyre több olyan településen járok, tisztelt képviselő asszony, ahol örömmel beszélnek a közfoglalkoztatásról, ahol komoly eredményeket, értékeket tudnak fölmuta tni, ahol visszahoznak régi ipari, kézműves szolgáltatásokat, és az emberek újra megtanulnak dolgozni. És arról beszélnek, hogy remélik, a 2014es évben sokkal nagyobb lehetőséget, forrást kapnak mind a foglalkoztatásra, mind pedig a dologi eszközökre, mer t ezzel együtt a település értékeit is tudnák növelni. Az ön által elmondott példák, azt gondolom, kiragadottak, szélsőségesek, nem általános jellegűek. Engedjen meg összességében egy tanulságos példát, ami a magyarországi munkaerő helyzetre igaz. A 2002es kormányváltás utáni időszakban, ugye, a mostaninál sokkal jobbak voltak a külső világgazdasági körülmények, sokkal kedvezőbbek voltak a feltételek, ennek
