Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3264 Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 15. és 16. összetartozó és a 17. pontjára. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkező ninc sen, a részletes vita e szakaszát és egyben a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, válaszol az elhangzottakra. Öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi min isztériumi államtitkár : Igen, köszönöm, elnök úr. Igyekszem rövid lenni, hiszen már részt vettem a vitában két témában is. Staudt képviselő úrnak szeretném azt elmondani, hogy azt a javaslatukat, amelyik - nem merek már ajánlási számot idézni, mert valószí nűleg nem jól mondom - a politikai reklámot (Dr. Staudt Gábor: A 4.) a pártoknak 600 percben és a nemzetiségi önkormányzatoknak 130 percben biztosítaná, azért nem támogatjuk, mert megítélésünk szerint ugye a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat mindegyike á llíthat nemzetiségi listát, és a nemzetiségi listák élén álló személy valószínűleg szószólójává válik a nemzetiségeknek, tehát érdekeltek a nemzetiségek abban, hogy ezt a listát állítsák, és nem is olyan magas a kvalifikáció ahhoz, hogy ne tudják elérni, h ogy listát állítsanak. Tehát mi azt prognosztizáljuk, hogy mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog vagy legalábbis majdnem mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog kisebbségi listákat. Ha innen nézem, akkor 130 perc tizenhárom nemzetiség között elosztva már nem olyan nagy arány. Abban az esetben igazuk lenne, ha nem használnák ki ezt a tizenhárom nemzetiségi listaállítást. Ebben az esetben valóban aránytalanul, eltúlzottan sok idő jutna nekik, de ha belegondol abba, hogy országos listát állító tizenhárom szervezet, mondjuk, 130 percet tíztíz percben tud egymás között felosztani, akkor ez nem tűnik egyáltalán eltúlzottnak, és nem tűnik aránytalannak a pártok rendelkezésére álló 470 perchez képest. A politikai reklám tartalmáról már beszéltem, hogy a média szolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendezi ezt a kérdést. Mi feleslegesnek tartjuk egy másik jogszabályban, másik törvényben is megismételni ezt a szabályt. Azt hiszem, ezen kívül már csak az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó fel vetések maradtak. Megismétlem azt az álláspontomat, és szeretném megvédeni mind azt a javaslatot, amely az alkotmánybírák esetében a felső korhatárt eltörli, mind pedig azt a javaslatot, amelyet ma az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, amely az utód megv álasztásáig meghosszabbodó mandátumot eltörli a törvényből. Először is, sokszor elmondtam, és őszinte meggyőződésem, hogy az a szabály, amellyel az alkotmánybírák korhatárát eltöröljük, tehát az alkotmánybírák korhatárának eltörlése az alkotmánybírák függe tlenségét erősíti. Elmondtam sokszor - ezen polémiát is folytattunk , hogy lehetne másként is erősíteni az alkotmánybírák függetlenségét; ez kétségtelenül igaz, de azt gondolom, minden tudásunk azt mutatja, hogy a magas életkorban biztosított személyes eg zisztencia a bírók esetében függetlenséget is jelent. Valóban igaz, hogy ez a rendes bíróságok bíráira azért nem szükségszerű, merthogy az ő esetükben a bírói tevékenységet nagyon sok bíró végzi, tehát több ezer bíróról beszélünk, ellenben itt, amikor az A lkotmánybíróság tizenöt bírójáról beszélünk, vagy akár az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíráiról beszélünk, nyilván olyan kis létszámú testületről van szó, amely tagjainak az akár élethosszig tartó bíráskodása vagy egy magas életkorig tartó bíráskod ása a függetlenségüket erősíti. Tehát majd csak az utókor fogja igazolni, hogy ez a döntés valóban az érintett bírák függetlenségét eredményeztee. Mondom, énnekem ez a személyes meggyőződésem, tehát bárki, aki erre spekulálna - akár üljenek itt mögöttem v agy üljenek szemben , hogy az alkotmánybírák felső korhatárának eltörlése valamifajta igazodási kényszert idéz elő a bírák esetében, meggyőződésem, hogy csalódni fog bárki, aki erre spekulál, hiszen ahogy elmondtam, ez a függetlenséget erősítő lépés.
