Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3249 Még egy dolgot hadd említsek meg, ami ehhez a klímatalálkozóhoz tartozik. Ha jól tudom, 11 tagú küldöttség utazott ki Magyarországról. Miközben a Rio+20 konferenciá n részt vevő küldöttségben a parlamentnek volt képviselője, talán az ügy súlyát jelezhette volna, ha a 11 tag között egy országgyűlési képviselő is jelen lett volna. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, alelnök úr. Tis ztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Józsa István képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Megadom a szót. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A röviden kiotói protokoll vagy kvótakereskedelem tárgyában előt erjesztett törvénymódosítás előterjesztésének a célja, hogy hazai szinten a szabályozási háttér egyszerűsítésre kerüljön, mivel 2013. január 1jével indult az EUETS harmadik kereskedési időszaka egy, a korábbihoz képest jóval centralizáltabb és az Európai Unió szintjén egységesebb szabályozási környezettel. A legtöbb részterületet tehát közvetlenül alkalmazandó európai jogi aktusok szabályozzák. Ilyen értelemben egyetértek Bencsik képviselő úrral, hogy ezt akár lehetne egy technikai jellegű átültetésnek is tekinteni. Ugyanakkor a törvényjavaslat technikai jellegű és az érvényes európai előírások átültetését garantáló rendelkezései mellett két lényeges és elvi természetű kiegészítést szeretnénk tenni, ami igazából nem érthető, hogy miért került ide ilyen for mában. A tervezet 3. §ában módosított új 5. § (5) bekezdése leírja, hogy milyen feltételnek kell megfeleljen a klímaszámlatulajdonos cég dolgozója. Ez azért érdekes, mert 201112ben ugyan kilenc cég jelentkezett vásárlásra, de formai okokból senkivel se m jött létre adásvételi jogviszony. Tehát ha úgy tekintjük, lehet, hogy fiktív az a feltétel, ami itt szerepel, de mégis van egy szokásosnak talán jogi szempontból sem tekinthető klauzula. Azt írják le, hogy minek kell megfeleljen a klímaszámlatulajdonos cég dolgozója. Létrejön egy olyan feltétel is, hogy csak olyan személy lehet számlakezelő, aki nincs eltiltva a közügyektől. Ez egy nagyon érdekes elvi kérdés, ugyanis egy vállalati tevékenység kerül be közügymegítélési kategóriába. Nem kötődik a vállalat i tevékenységhez közbizalom, ezért érthetetlen, hogy egy ilyen feltételt miért támasztanak. Még érdekesebb viszont annak a kérdése, hogy hogyan lehet ezt igazolni viszonylag elég egyszerűen. A törvény két lehetőséget teremt. A kérelmező hatósági erkölcsi b izonyítványt nyújt be, ez gyakorlatilag könnyen teljesíthető. A másik már információkezelési szempontból érdekesebb. Az érintett személy engedélyt ad arra, hogy a bűnügyi nyilvántartásban őt a zöldhatóság ellenőrizze. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a környezetvédelmi hatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv adatbázisaiban kutatási jogot szerez. Ez egy olyan fordulat egy lényegében technikai jellegű pontosításnál, amellyel szemben mindenképpen fel kell lépni. Nem szabad egy technikai jellegű uniós módosítás nál olyan kiskaput kinyitni, ami egyébként védett adatokhoz vezetne. A másik ilyen észrevétel, hogy a tervezet 10. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kvótabevétel 50 százalékát ne környezetvédelmi célra fordítsák. Ez véleményünk szerint nem megengedhet ő lazítása a kérdésnek, és a módosítása javasolt a részünkről, mégpedig olyan irányba, hogy a bevétel száz százalékát kelljen energiahatékonysági feladatokra fordítania a mindenkori kormányoknak. Szeretném megjegyezni még a vita során - ami tartalmi jelleg ű észrevétel az e területen folytatott elmúlt hároméves kormányzati tevékenységhez , hogy az Állami Számvevőszék 2011 őszén az 1119. számú jelentésében értékelte a légszennyezés és klímapolitika területén tett állami intézkedéseket. A kiotói protokoll sze rinti második kereskedési időszak, mint ismeretes, 2008. január 1jétől 2012. december 31ig tartott. Szintén az Állami Számvevőszék foglalkozik egy másik 2013as jelentésében a 2012. év kvótaeladásaival. E jelentés szerint 2011ben és 2012ben ugyan kilen c cég jelentkezett, mint az előbb már említettem, vásárlásra, de formai okokból senkivel sem jött létre adásvételi szerződés.
