Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3250 (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az említett jelentésekből, valamint a klímatőzsdei folyama tokból jól látszik, hogy a második kereskedési időszak második felében a kormányváltást követően a kiotói egységek értékesítése gyakorlatilag megszűnt, leállt a magyar kormány részéről. Ez azért meglepő és sajnálatos, mert más EUtagállamok még jelentős kv ótamennyiséget értékesítettek ebben az időszakban. Tehát Magyarországot egyértelműen veszteség érte az önök kormányzati tevékenysége miatt. A kormányváltáskor még 300 milliárd forint értékűre becsülhető kvótavagyon volt, ez mára értékét vesztette, pedig az átadásátvétellel együtt nem csupán a korábbi értékesítésekből megmaradt bevételi milliárdokat, hanem a kidolgozott, sok tízezer család energiaköltségeinek fenntartható módon való csökkentését garantáló zöldberuházási rendszert és számos kvótavevővel elők észített értékesítési szerződést adott át az előző miniszteri vezetés. (21.00) Ezzel önök nem kezdtek semmit. Nem tudom, hogy gyakorlati vagy elvi okokból, de súlyos veszteségek érték emiatt az országot. Hasonló folyamat játszódott le az EU ETS kvóták ügyé ben is, ezen kvótavagyon értékesíthető része a kormányváltáskor körülbelül 10 millió egység volt. Ez az akkori tőzsdei áron számolva 54 milliárd forint értéket képviselt. Fontos tudni, hogy az első kereskedési időszak végén az árfolyam összeomlott, szinte megsemmisült az egységek ára. E tény ismeretének birtokában kellett a második időszak értékesítési politikáját kialakítani. Az EUA egységek tőzsdei ára a fukusimai erőműbaleset utáni 17 eurós egységárról folyamatosan csökkenni kezdett, és a kereskedési idő szak végén 2,76 eurón állott meg. Ezt a mélypontot sajnálatos módon pont a lipcsei székhelyű európai energiatőzsdén a magyar kvóták értékesítése, eladása során érte el a piac. Tehát a magyarországi kvótaeladással sikerült realizálni a 2,76 eurós mélypontot . Ez meglehetős dilettantizmusra és arra utal, hogy a halogatás, hogy önök nem éltek az akkor előkészített, több tízmilliárdos bevételt hozó szerződések realizálásával, ezt eredményezte, hogy egy negatív csúcsot sikerült elérni. Az önök kormánya állami kvó taértékesítéseit összesítve alig 1415 milliárd forint bevételt ért el az elmúlt három és fél évben, ezzel több tízmilliárd forint a költségvetés bevételkiesése a hozzá nem értő értékesítési politika miatt, vagy valami más, nem tudom, Simicska Lajos, Közgé p, Nyerges mit tudott ezen a területen látni, de valamiért itt nagyon nem sikerült értékesíteni a rendelkezésre álló kvótát. A szakmailag megfelelő értékesítés sok ezer hazai kis- és középvállalkozásnak jelentett volna biztos megrendelést és több százezer családnak megélhetést. Ugyanis, ha megfelelő bevételt ér el az ország a kvótaértékesítésben, akkor feltehetően többet fordíthat az épületfelújítási programra, amit önök szintén bűnös módon elhanyagoltak, három éve szinte semmi nem történik ezen a területen . Pedig úgy gondoljuk, hogy ha az energiahatékonyságban, az energiaköltségek csökkentésében fenntartható módon akarunk lépni, akkor évente több százezer lakásnak, több százezer háznak, családi háznak, kiterjesztve az eddigi panelprogramot, felújítása, ener getikai korszerűsítése indokolt. És ez mind a kvótabevétellel, mind az uniós forrásokkal kiegészítve munkahelyek tízezreit, összességében egy százezres nagyságrendű foglalkoztatás, valódi foglalkoztatásbővítést tehet lehetővé. Tehát nem a közmunkaprogram, hanem az építőipar megrendelésállománya olyan mértékben bővül, hogy a foglalkoztatást is jelentősen fel tudja futtatni. Szintén szeretnék kitérni arra is, hogy Magyarország lehetőségei a kvótakereskedelemben, illetve a klímavédelemmel összefüggésben jelen tős tartalékokat képviselnek. A szocialista frakció véleménye az, hogy az elmúlt években tapasztaltnál sokkal intenzívebben érdemes Magyarországon foglalkozni a megújuló energiák felfuttatása területén például a geotermikus energia kitermelésének szabályoz ásával, az ezzel kapcsolatos jelentős beruházási kockázatok megosztásával. Ugyanis világviszonylatban kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik Magyarország, az úgynevezett hőmérsékleti gradiens a Föld belseje felé haladva Magyarországon sokkal nagyobb, mi nt másutt. Tehát nálunk már 34 ezer méter mélységben valószínűleg lehet találni olyan nagy entalpiájú közegeket, amellyel úgynevezett negyedik generációs geotermikus erőművek is telepíthetők
