Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
325 lévő hajléktalanra fordított összeg az adófizetők szempontjából, mint ha a lakhatását próbálnánk biztosítani ezeknek az ember eknek. Kérem, a kormányzat erre is ügyeljen a megoldások fölvázolásakor. Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. A következő előre bejelentett felszólal ó Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy pillanatra áttérnék a másik olyan tényállásra itt a szabálysértési törvényjavaslatban, amit már a bizottsági ülésen kifo gásoltam. Arról van szó, hogy a törvényjavaslat a közterület tulajdonosának hozzájárulásától teszi függővé építmény létesítését. Egyrészt ez a szakasz, illetve maga a szabálysértési törvény nem tartalmaz olyan világos utaló vagy definiáló rendelkezést, ami vagy elmagyarázná azt, hogy mit tekintünk építménynek, vagy pedig elmondaná azt, hogy melyik másik törvény, például a bizottsági ülésen felemlített építési törvény az, amelyik fogalomkészletével dolgozni kell a jogalkalmazónak. Ehhez képest, miközben Mátr ai háznagy asszony a bizottsági ülésen azzal érvelt, hogy az építmény fogalmát az építési törvény meghatározza, szerinte ezért fogalmilag kizárt, hogy a hozzájárulás megtagadása a gyülekezési jog érvényesülését sérthetné, a helyzet úgy áll, hogy az építési törvény nagyon világosan elkülöníti az épületet, köznapi nyelven szólva, mondjuk, a házakat az építményektől. A szabálysértési törvény általam kifogásolt passzusa építményről beszél. Nem épületről beszél. Annak idején, 2006ban az akkori fővárosi vezetés úgy próbálta kicselezni a tüntetőket, hogy egy önkormányzati rendeletben a főváros mint közterülettulajdonos hozzájárulásától tette függővé például színpadok és más olyan eszközök létesítését, amelyek egy tüntetéshez, főleg egy elhúzódó, többnapos tiltako záshoz elengedhetetlenek. Akkor, 2006 novemberében én az Alkotmánybírósághoz fordultam - akkor még lehetett ilyet csinálni, amióta Fideszrendszer van, azóta már ilyen sincsen , és 2007 februárjában az Alkotmánybíróság megsemmisítette Demszky Gábornak ezt a rendeletét. És nemcsak azért, mert egy önkormányzatnak nincs joga a gyülekezési jogot korlátozni. Azért is, mert az Alkotmánybíróság világosan kimondta azt, hogy adott esetben a különböző színpadok vagy más építmények fölállítása a gyülekezési jog célta rtományába tartozik bele. És persze az sem érdektelen, hogy az Alkotmánybíróság azt is alkotmányellenesnek találta, hogy egy önkormányzat szabadon hozhat olyan határozatokat, amivel a gyülekezési jogot alapvetően korlátozni tudja. Ez a szabálysértési javas lat, amely itt fekszik előttünk, gyakorlatilag egy önkormányzati döntéstől teszi függővé, hogy építményekről, jobb híján nem tudok másra utalni, mint amit az építési törvény építménynek nevez, vagy a jogalkalmazó építménynek tart, az önkormányzat, egy polg ármester, bármilyen Döbrögi az országban nyugodtan mondhatja azt, hogy márpedig ezt nem lehet fölállítani. És így megvalósul Demszky Gábor álma, és önkormányzati hozzájáruláshoz lehet kötni például színpadok vagy más hasonló építmények létesítését. Az a he lyzet, hogy önök újra egy arcátlan játékot játszanak, most már nem először az elmúlt három évben. Van, ami ellen önök ellenzékben fellépnek, majd utána, amikor hatalmi pozícióba kerülnek, gátlás nélkül, pofátlanul megvalósítják azt, ami ellen önök a leghan gosabban tiltakoztak akkor, amikor ellenzéki pártként például embereket vezényeltek utcára. Hogy gondolják ezt? Ezzel a javaslattal semmiféle alkotmányos probléma nem lenne akkor, ha egyértelművé tennék, hogy ez a hozzájáruláskérési kötelezettség természe tesen nem vonatkozna arra az esetre, amikor gyülekezési jog gyakorlásáról van szó. Éppen ezért, miután az alaptörvény vonatkozó passzusai nem különböznek a 2007ben hatályos alkotmány hasonló tartalmú rendelkezéseitől, és miután az építmény fogalmát semmil yen módon nem rendezi ez a szabálysértési törvényjavaslat, így ez a javaslat nyilvánvalóan alkotmánysértő, és
