Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
322 hosszabban beszéltünk mi is korábbi felszólalásainkban, nem jelen napirendi pontnál. Ezt azért nem hoznám ide most, mert valóban rendészeti kérdés, határon átnyúló és egyébként egész NyugatEurópát veszélyeztető módon sokszor KeletEurópa szegény régiójából koldulni, hajléktalanként élni visznek el embereket akár önszántukból, akár anélkül, és ebből egyesek nagyon jól élnek, nagyon nagy hasznot húznak. Ez abszolút rendészeti kérdés. De ha csak a hajléktalanok azon körénél maradunk, akik nem akarnak változtatni ezen az élethelyzetükön, és arra hivatkoznak, hogy nekik joguk van bárhol, bármely közterületen lakni, ebben az esetben a társadalomnak azt kell üzennie, hogy nem, ez nem így van, a társadalom segíteni fog, d e a társadalmi toleranciának vannak határai, és meg kell húzni pontosan a rendészeti és a szociális kérdéskör közt a megfelelő határvonalat. És hol van ez a határvonal? Ezen persze lehet vitatkozni, hogy ki az, aki önhibájából, vagy ki az, aki önhibáján kí vül került ebbe a helyzetbe, de valahol tetten érhető, hogy aki elfogadja a segítséget, amit az állam nyújt vagy az államnak nyújtania kell, az valóban ki tud kerülni és segíteni kell, hogy kikerüljön ebből az élethelyzetből. Egyébként vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy a klasszikus mondást idézzem, hogy ők a társadalomtól kívánnak szabadon élni (Sic!), és a társadalmon kívül helyezik magukat, de ez megengedhetetlen. A társadalmon belül, a társadalmi struktúrán belül értelmezhető a szabadságjogok kérd ése. Úgy gondolom, hogy valóban azt a helyzetet kezelni kell, nehogy mondjuk, egy egész várost olyan kategóriába sorolhassanak, amely adott esetben megtiltja, hogy ott bárki az utcán éljen; nem azt mondom, hogy ez egy város bármely részén kívánatos lehetne . (14.50) Viszont a törvényjavaslat az irányát tekintve jó irányba indul el, hogy bizony lehetnek olyan területek, ahol a közösség érdekében meg kell tiltani az olyan viselkedésformákat, amelyek egyébként sem a turisztika, sem a városban élő polgárok számá ra nem jelentenek előnyt. Valahogy a többség jogaival kevesebbet szoktak foglalkozni, de természetesen ehhez is hozzátartozik, amit a társadalmi szolidaritásról és a segítségről elmondtunk, de aki ezzel nem kíván élni, azt legalább a legforgalmasabb, turis ztikailag legfrekventáltabb helyekről igenis rendészeti eszközökkel kell eltávolítani. Persze itt, és erre módosító javaslatot is fogunk benyújtani, szeretnénk - amit a kormányzat is elmondott és a szavak szintjén ezekkel a célokkal egyetértett, hogy egy e gész város területét ne lehessen ilyenné nyilvánítani, de azt szeretnénk , hogy ez a törvényben is megjelenjen, és törvényi garanciát lássunk azokra az ígéretekre, amelyek itt az Országház falai közt elhangzottak, hogy valóban maradjunk annál a körnél, ho gy egy kijelölés alapján lehessen meghatározni, hogy melyek azok a területek, amelyek a leginkább nemkívánatosak, hogy egyfajta problémagócokként akár a turisták, akár az itt élők szempontjából felmerüljenek. Ezzel kapcsolatosan egyébként felmerült az, ami egy másik megoldandó probléma. Itt erre nem találunk megoldást, ez az illegális árusítás elleni fellépés. Ezt még Papcsák képviselőtársam is felvetette az alkotmányügyi bizottság ülésén. Ez szintén egy olyan problémakör, amit mielőbb meg kellene oldani, m ert majdnem a hajléktalankérdéssel vagy a frekventált részeken elburjánzó hajléktalankérdéssel egyenértékű az, amikor különböző, egyébként feketén árusított termékeket sokszor agresszív módon tolnak a városlakó polgárok vagy akár a turisták elé. Ezt a hely zetet is rendezni kellene, és remélem, hogy erre is különböző javaslatokat láthatunk. Viszont említettem, hogy van egy pont, amely túlmutat a hajléktalanság kérdésén. Ez a tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés kérdésköre. Ebben az esetben feltételezem, h ogy a törvényjavaslat elkészítőit az motiválta, hogy a különböző építmények, legtöbbször hajléktalanok által épített építmények nagy száma ne legyen fellelhető a városban, és hogy ezt szabálysértéssel büntessék. Ezzel még részben egyet is lehetne érteni, v iszont ami problémás és valóban felmerült az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy ez kiterjedhet olyan, a gyülekezési jog körébe tartozó kellékekre, akár egy színpadra vagy egyéb, komolyabb, a gyülekezési jog gyakorlását ellehetetlenítő
