Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 10 (300. szám) - A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
248 Pozitívnak tekinthető az is, hogy az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés benyújtására tíz hónap áll rendelkezésre. S ahogy az elhangzott, újdonság ként szerepel az, hogy ezt gyorsított eljárásban is lehet kérni. Itt viszont egy apró adminisztratív kritikával szeretnék élni, ugyanis abban az esetben - s ezt már a Ket.ben, a közigazgatási eljárásokról szóló törvényben is megtalálhatjuk, és általában a közigazgatásra is hál’ istennek egyre inkább igaz ez a törvényi szabályozás , hogy ha határidőre nem járnak el, akkor vissza kell fizetni azokat a díjakat, amelyeket beszednek az állampolgároktól. Adott esetben ezek még többszörösei is lehetnek, ha az id őpont csúszása vagy a határidő eltolása egy bizonyos határon túl történik. Ez egy jó gyakorlat, és a közigazgatás egészét arra sarkallja, hogy ne hanyag módon és ne a saját kényekedve szerint működjön, hanem akár pénzügyi érdekeltsége is legyen abban, hog y ha nem látja el időre a feladatát, akkor vissza kelljen fizetni az állampolgárok felé a beszedett mindenféle díjakat. Ebben az esetben is megtaláljuk ennek a visszafizetési kötelezettségét, tehát abban az esetben, hogy ha valaki egy újdonságkutatási jele ntést kér hagyományos, nem gyorsított eljárásban, és a hivatal azt a saját hibájából határidőre nem adja ki, akkor visszakaphatja ezt a díjat. De mi van abban az esetben, ha gyorsított eljárást kér valaki? (17.30) Ebben az esetben kétszeres díj fizetését í rja elő a törvény. Egyébként - ahogy említettem - a gyorsított eljárás egy nóvum a törvényben, ez eddig nem szerepelt, ezt üdvözölni tudjuk. Elfogadható, hogy egy emelt díj, adott esetben egy kétszeres díj kerüljön erre felszámításra. Viszont abban az eset ben, ha a hivatal nem adja ki a jelentést, a dolgát nem végzi el határidőre, a hagyományos eljárás szerint folyik tovább a kérelem, és csak a befizetett díj felét kell visszafizetni. Ez viszont, úgy érzem, némileg méltánytalan, lévén, hogy ha valaki egy gy orsított eljárást kért, a díját kifizette, és a hatóság ezt határidőre nem teszi meg, és csak a felét kell visszafizetnie, tehát ugyanolyan helyzetbe kerül a hatóság, mintha egy hagyományos eljárást indítottak volna, ez méltánytalan arra nézve, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy gyorsítva kerüljön sor erre az eljárásra. Ezért egy módosító javaslatot terjesztettem be, és azt szeretném, ha amennyiben a hatóság, illetve a hivatal hibájából kerül sor a késésre - vannak olyan esetek, amelyekben nem az ő hibá jukból történik ez, ott megértem a normál díjat, viszont ha a hivatal hibájából történik , akkor bizony az egész díjat, tehát a normál eljárás díjának kétszeresét kelljen visszafizetni a kérelmező részére. Fontos kitétel, és ez több eljárás során is megje lenik - nem sorolnám fel, ezt megtették előttem többen , hogy egy jogról való lemondás, legyen az védjegy, szabadalom vagy bármi más, akkor mentesíti a jóhiszemű használó felet a költségek alól, ha ezt visszamenőleges hatállyal teszi meg. Ez egy fontos po ntosítás, erre nem térnék ki részletesebben, ezt támogatni tudjuk. Viszont amire szintén módosító javaslatot nyújtottam be, tehát szerintem korrekcióra szorul, az a 6. §ban megfogalmazott rendelkezés, ahol arról van szó, hogy kiegészítik azokat a rendelke zéseket, amelyek az újdonságkutatási jelentés és a gyorsított jelentés benyújtására vonatkoznak. Vagyis ameddig ezek esetében nem kerül sor a díj megfizetésére, addig nem tekinthető benyújtottnak a kérelem. Ez azért lehet problémás, mert a hivatal nem fogj a elvégezni az újdonságkutatási vizsgálatot, ameddig a díj be nem érkezik. Ez teljesen egyértelmű, és a gyakorlat és az egyéb törvényi szabályozás is ezt így kimondja. Viszont ha már a benyújtáshoz kötjük a díj befizetését, tehát a benyújtás joghatásához, egyfajta eljárásjogi kérdést csinálunk belőle, ez sok esetben sérelmes lehet, lévén hogy a benyújtáshoz egyéb joghatások is fűződhetnek. Még ha csak néhány nappal csúszik is el a két dátum, nem indokolt a jelenlegi szabályozást ebben az esetben megbontani. Egyébként a jelenlegi szabályozásban is úgy szerepel, hogy az újdonságkutatás esetében a benyújtáshoz nem kötődik a díjak megfizetése. Továbbmenve - és itt már lassan a végére is érek , egy jó szabályozás és dogmatikailag megfelelő célt szolgál, hogy a s zerzői joggal érintett hagyatékok esetén már a közjegyző értesítési kötelezettségét áthelyezik a hagyatéki törvénybe, és ezáltal a hagyatéki eljárásról szóló törvényben egyszerűbb jogi környezetet teremtenek. Könnyű belátni, hogy miért jobb egy közjegyző v agy
