Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 10 (300. szám) - A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
241 Az árva művek - mint elhangzott - olyan alkotások, amelyek jogosultja ismeretlen, vagy ha ismert is a személy, ismeretlen helyen tartózkodik. Az Európai Unióban a be cslések szerint mintegy 3 millió könyv lehet az árva mű. Ez a szerzői jogvédelem alatt álló könyvek 13 százaléka. Pusztán ebből a számból is láthatjuk, hogy nem elhanyagolható kérdésről beszélünk. Az Európai Bizottság által kidolgozott úgynevezett digitáli s menetrend az ésszerű, fenntartható és inkluzív fejlődés érdekében létrehozott Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének az egyike. Ebben célkitűzésként szerepel a digitális tartalmakhoz való széles hozzáférés biztosítása, amelynek pontosan ez a gátja, az egyik gátja: az eltérő tagállami szabályozás. Ezért merült fel, hogy ezek a szabályozási kérdések a közeljövőben minél gyorsabban, a teljes tagállami háttérrel rendezésre kerüljenek, nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió valamennyi tagországán ak jogrendszerében is. A kulturális, média- és kreatív tartalmak digitális terjesztésének olcsóbbá és gyorsabbá válása révén e tartalmak szerzői és közreadói szélesebb közönséget érhetnek el, és e cél elérése érdekében kulcsintézkedésnek tekintik többek kö zött a digitális menetrend, a Digital Agenda alapján a szerzői jogok tisztázását, az árva művekről szóló irányelv kidolgozását az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása érdekében, valamint a szerzői jogi adatbázisok létrehozását. Láthatjuk tehát, hogy két problémával állunk szemben. Az egyik az eddig elnagyoltan kezelt olyan árva művek, amelyek esetében, mint említettem, vagy a jogosult ismeretlen, vagy pedig ismeretlen helyen tartózkodó isme rt jogosultságról van szó, és a korunk egyre gyorsabb és egyre pontosabb és egyre áttekinthetőbb információszerzési, kezelési változásaiban keresendő. Így a fentiek, a kettős szorítás okán született meg az árva művek egyes megengedett felhasználási módjai ról szóló 2012/25ös EUirányelv, amely az árva művek felhasználásának a tagállamokban letelepedett, nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények, illetőleg múzeumok, valamint archívumok, mozgóképörökségvédelmi vagy hangzóörökségvédelmi inté zmények és közszolgálati műsorszolgáltatók által a közérdekű feladatokkal kapcsolatos célok elérése érdekében végzett egyes módjaira vonatkozik. Az irányelvet a fent felsorolt intézmények gyűjteményében található, kiadott szöveges, filmművé szeti, audiovizuális művekre és hangfelvételekre kell alkalmazni. Láthatjuk tehát, hogy nem egyszerűen csak a könyvek, az általunk korábban ismert adathordozók, hanem egészen új, a XXXXI. század során született új, adatot rögzítő, adathordozó eszközök, fe lületek is beesnek ebbe a keretbe. Az előbb idézett irányelv preambuluma szerint a szerzői jog a kreatíviparágak gazdasági alapját képezi, mivel serkenti az innovációt, a kreatív tevékenységet, a beruházást és az új alkotások létrejöttét. A művek tömeges d igitalizálása és terjesztése tehát Európa kulturális öröksége megőrzésének egyik eszköze. A szerzői jog fontos eszköz annak biztosítására, hogy a kreatívágazat ellenszolgáltatásban részesüljön munkájáért. Ez az irányelv is azt a célt szolgálja, hogy ezek a z elemek, ezek az új típusú, digitalizálásra érdemes elemek a szerzői jog tekintetében biztos és megkérdőjelezhetetlen alapokká váljanak. Ezért az irányelv kötelezővé teszi a gondos jogosultságkutatást. Tudjuk jól, hogy ebben a látszólag információkkal tel i világban is jelentős kérdés az, hogy ezek az ismert és ismeretlen jogosultak lehetőség szerint hozzájáruljanak ezeknek a szerzői joggal és tartalommal bíró műveknek a felhasználásához. Az elmúlt időszakban számtalan olyan magyarországi projekt is megvaló sult, ahol a digitalizálást valósították meg - gondoljunk csak akár a könyvtárakban lévő jelentős mennyiségű könyv, illetőleg egyéb okirat, dokumentum digitalizálására ; ezek a munkák ne torpanjanak meg, ne keletkezzenek a későbbiekben felesleges jogviták . Az említett szervezetek kizárólag közcélú feladataikkal kapcsolatos célokra használhatnak fel árva műveket, a gyűjteményükben található művek megőrzését és helyreállítását, valamint a művelődési és oktatási célú hozzáférhetőséget szolgálva. Ez is mutatja , hogy nem öncélú ez a
