Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
2355 Egyáltalán nem érezzük azt, hogy a vállalkozóknak jobb lenne a hangulata, hogy megkönnyítenék az új vállalkozások nyitását, úgyhogy ez az adót örvény szerintünk annak a folytatása, amit eddig a kormányzat elkezdett. Másik részről nekem elég rossz előérzetem van azzal kapcsolatban, hogy egy választás évében miket ígér a kormány, mert érdekes módon azután ennek mindig az ellenkezője következik be. Emlékszünk, annak idején a Fidesz ígérte, hogy nem lesz tandíj, állami lakástámogatás lesz. Érdekes módon ezek változtak. A Gyurcsánykormány ugyanígy járt el, hogy áfacsökkentést ígért, behozta az 5 százalékos áfacsökkentést, és utána pedig visszahozta. V agy a Bajnaikormány kisebb szjat ígért, amit behozott, de más módon visszavett. Tehát úgy gondolom, hogy rossz előérzetünk lehet ezen rezsicsökkentéssel kapcsolatban, hiszen ez csak időleges. Tehát lehet, hogy a választások évében jó lesz, és ahogy a bul vársajtó írja, 2014ben, a választások évében nagykanállal ehetünk, de attól tartok, hogy egy Fideszgyőzelem után sokkal kisebb kanál is jut majd nekünk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést és az óraigazítókat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt négy percet átadott idejéből a Fideszképviselőcsoportnak. Köszönöm szépen. Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, Jobbik. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Kös zönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is az egyik legnagyobb csalódást okozó hiányosságról, az áfacsökkentés elmaradásáról szeretnék beszélni, de nemcsak az általános gazdaságélénkítő vagy gazdaságkifehérítő hatását, hanem az áfacsökkentés és a rezsicsökkentés összefüggéseit szeretném röviden megemlíteni. Egyrészt óriási tévedésben van a kormányoldal, ugyanis az alapvető élelmiszerek frontján legalább meg kellett volna ezt valósítani. Hiszen az alapvető élelmiszerek megvásárlása olyannyira a rez sitételbe tartozónak minősíthető, hogy gyakorlatilag ez mindenekfelett a legnagyobb kiadási oldal valamennyi család költségvetésében, és nemcsak a világpiaci folyamatok, hanem a folyamatosan magas üzemanyagárak és a 2013. július 1jétől bevezetett eútdíj miatt, nem 2,7 százalékos az élelmiszerárnövekedés, hanem élelmiszercsoporttól, árufajtától függően inkább a 10 és 40 százalék közötti sávban van. Ezt valamennyi magyar háztartás, valamennyi ember, aki rendszeresen bevásárol, érzékelheti akkor, amikor az élelmiszerek árát kifizeti a kasszánál. Európai csúcstartók vagyunk, akár alapvető élelmiszerek tekintetében, akár más vonatkozásban. Sehol az öreg kontinensen nincsen 27 százalékos áfa. Kooprodukció ez is, kérem szépen. Gyurcsányék kampánycélú áfacsökkent ését egy emelés követte, 20ról 25 százalékra emelkedett, amit aztán a Fidesz 25ről 27 százalékra emelt meg, ami nyilvánvalóan a szegények adójaként értelemszerűen a legszegényebb rétegeket, a legkevesebb pénzből élőket sújtja a legnagyobb mértékben. Hiáb a spórolnak meg tehát az emberek valamennyi összeget, egy kisebb pénzt a 20 százalékos fűtés, világítás, víz, szennyvízdíj, szemétszállítási díj csökkentésével, ha az itt megspórolt összeget ki kell fizetniük az egyre inkább emelkedő és tartósan magas s zinten lévő élelmiszerárakra. Egyedüli megoldásnak továbbra is az alapvető élelmiszerek áfatartalmának 27ről 5 százalékra való csökkentését látjuk. Az éles piaci verseny miatt ezt valószínűleg nem nyelnék be a kereskedők - ezt nem a politika, hanem a szak ma mondja , másrészt pedig az ellenőrzésre jogosult és kötelezett hatóságoknak nem azzal kellene foglalkozni, hogy egy kiskereskedőt megbüntessenek azért, mert mondjuk, három zsemléről meg tíz deka parizerről nem adott számlát, hanem azzal kell foglalkozn i, hogy azt ne a kereskedők nyeljék be, hanem valóban a fogyasztói árakban jelenjen meg.