Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés az LMP-képviselőcsoport megalakulásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
23 Bár sokat bírálják ellen zéki képviselőtársaink a levélben történő szavazást, alternatívát erre mind ez idáig nem kínáltak, ebből is látszik, hogy csak az intézmény ellen vannak, nem annak a jobbításán fáradoznak. 22 európai uniós tagállamban szükséges regisztrálni a határon túli szavazóknak, ezek közül 17 tagállamban van lehetőség arra, hogy ez a feliratkozás levélben, postai úton történjék, 16 országban - a 28 európai uniós országból 16ban - tehát arra is lehetőség van, hogy postai úton történjék a szavazás; 16ban van rá lehető ség, és csak 12ben nincs. Magyarországon a szavazás titkossága teljességgel biztosított, hiszen külső és belső boríték választja el egymástól a személyi azonosító adatokat és a szavazatot. Nem minden országban van ez így: Dániában vagy Észtországban egy b orítékban van a szavazat és a személyi azonosító lap, ebből kifolyólag ott az anonimitás már nem biztosított a választóknak, ha határon kívülről küldik el a szavazatukat. Az Európai Unió tagállamaiban tehát ilyesfajta formai követelmény a külső voksok post ára adására nincsen, sem az, hogy személyesen adja föl, sem, hogy meghatalmazott útján. Egy angol tájékoztató felhívja a figyelmet például arra, hogy olyannak adjon csak ilyen borítékot valaki, akiben megbízik, de erre semmifajta előírás nincsen. És hogy m ég inkább egy extrém példát hozzak, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban pedig maga a szavazás is meghatalmazott útján kivitelezhető. Elmondható tehát, hogy kiteljesedik a kettős állampolgárság, hiszen a levélben történő határon túli szavazásban egy gyors, olcsó és hiteles rendszere lesz (Az elnök csenget.) a határon túliaknak is beleszólni a nemzet ügyeibe. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! Most Balczó Zoltán képviselő úr kö vetkezik, a Jobbik részéről: “Miből fedezzük valójában az IMFhitel visszafizetését?” címmel. Parancsoljon, alelnök úr! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői előadásában kijelente tte, utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy még a nyár folyamán végtörlesszen a Valutaalapnak, az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt, mondta a miniszterelnök. Nos, az állítás félre vezető, ezt a pénzt nem termeltük meg, a visszafizetéshez államkötvénykibocsátásra, vagyis hitelfelvételre volt és lesz szükség. A pénzügyekért felelős államtitkár egy interjúban elmondta, hogy részben az IMFhitel végtörlesztése miatt lesz szükség ősszel újabb dollárkötvénykibocsátásra. Februárban az Egyesült Államokban lebonyolított 3,25 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátás az irányadó dollár alapú államkötvényekhez képest jelentős felárral részben szintén ezt a célt szolgálta. Az IMFről való leválással a Jobbik egyetért, akár még ez az ár is mérlegelhető, csak egy feltételnek kellene teljesülnie: a magyar gazdaságpolitika térjen le az IMF által elvárt útról. A valóságban annyi történt, hogy a megszorítások formailag nem az IMF, hanem az EU ig ényeire sújtották a magyar lakosságot. A Széll Kálmántervek, a Brüsszelnek kiküldött konvergenciaprogramok és azok végrehajtása gyakorlatilag az IMF elvárásait teljesítették. A kormány fillérre akkora megszorító csomagot állított össze, amekkorát az IMFe s bírálói mind a tavalyi, mind az idei évre szükségesnek tartottak. Varga Mihály pedig kijelentette, amit tőlünk Brüsszel kér, az méltánytalan, szükségtelen és igazságtalan, de teljesítjük. Ez a gazdasági szabadságharc? A magyar gazdaság sajnos, szemben a kormányzati propagandával, nem teljesít jól. Egy ritka őszinte állítás a köznevelési törvény módosításának indoklásában szerepel: “Az ország gazdasági teljesítőképessége nem teszi lehetővé a 2011ben elfogadott törvényben meghatározott mértékű béremelést.” A legszomorúbb következmény az, hogy a legfőbb kormányzati vállalás, a tíz év alatti egymillió munkahely, arányosan nem teljesül. A közmunka statisztikai beszámolása félrevezető. Hadd mondjak konkrét példát!
