Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1989 Összességében én azt gondolom, hogy ez a költségvetés nem menti meg az egészségügyet, és nem tudja kivezetni a válságból. Bár 2010ben azt ígérték, hogy megmentik az ágazatot, ebből négy év alatt nem láttunk semmit, továbbmélyültek a problémák. A környezetvédelemre rátérve, ez az első olyan büdzsé - a negyediket tárgyaljuk, az Orbánkormány negyedik költségvetését , ahol nem csökken kézzelfoghatóan a környezetvédelemre és természetvédelemre fordítható összeg, csökken tovább, de nem olyan drasztikus mértékben, mint az elmúlt három évben. Úgy látjuk, hogy az egyik legnagyobb vesztese a környezetvédelmi ágazat az Orbánkormány tevékenységének, dacára annak, hogy nettó befizetője a költségvetésnek a mindenféle környezetvédelmi elvonás miatt. Ez az ágazat elvesztette az önálló minisztériumát, elvesztette a parlamenti b iztosát, elvesztette a vízügyi ágazatot, a forrásait közel felére csökkentették, és a kormányzati súlya gyakorlatilag nulla a környezet, természetvédelemnek. Valamennyire mégiscsak érdekli a kormánytöbbséget a természetvédelem és a Natura 2000es területe k, hiszen a kormányváltás előtt még jó néhány talicskányit haza szeretnének vinni belőle. Ha megnézzük a nemzeti parki földek elosztását, ha megnézzük a Normafa esetét, itt mindenféle aggasztó jelenségekkel lehet számolni. Többszörös megnyílt zárolásokkal, továbbapasztott ágazattal nézünk szembe, és többszörösen bebizonyosodott, hogy ez a kormány nem tekint az ágazatra úgy, hogy ezt meg kellene menteni, és nem alkalmas a környezet- és természetvédelmi értékeket őrző hatóságok és intézmények működtetésére. B eszélhetnék itt a természetvédelmi kártalanítások elmaradásáról, hogy a hulladékgazdálkodás külön megérne egy komolyabb felszólalást, remélem, szerdán lesz is rá alkalmam. Itt rengeteg anomáliát látunk már költségvetési szinten is. Csökken a nemzeti környe zetvédelmi program költségvetése, és meg kell barátkoznunk ezzel a nagyszerű terminus technicussal, hogy a zárolás bázisba építése, tehát amit az előző években beütemeztek, aztán zároltak, azt most végleg elvonják ettől az ágazattól. Ugyanez igaz az ország os környezetvédelmi kármentesítési programra, a szállópormentesítésre és a tanyaprogramra. Itt hallottunk már annyi mindent a tanyaprogramról az elmúlt években, és most tovább csökken ezeknek a költségvetése, és egyáltalán nem látjuk, hogy ez a kormány ho gyan fogja ezt a 300 ezer magyar embert valamilyen módon megsegíteni. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a függetlenek sorában.) (18.40) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló L. Simon László, a Fidesz képviselője. Öné a szó. L. SIMON LÁSZLÓ (Fides z) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kultúra számait tekintve kifejezetten pozitív, előremutató. Engedjék meg, hogy felelevenítsem a múlt hét pénteken lezajlott nemzetközi konferenciánkat. A Parlament Felsőházi termében a parlament kulturális és sajtóbizottsága, a Nemzeti Kulturális Alappal közös nemzetközi konferenciát szervezett, amely konferenciának a címe “A kultúrafinanszírozás nemzetközi gyakorlata” volt. Az apropóját a Nemzeti Kulturál is Alap 20. születésnapja adta, a meghívott vendégek pedig Európa, hozzánk hasonlóan működő állami mecénásszerveinek a vezetői voltak. Köztük annak a brit szervezetnek a vezetője, amely az elmúlt húsz évben többek között sok más európai szervezethez hasonl óan a magyar állam legfőbb mecénásszervének, a Nemzeti Kulturális Alapnak is a mintát jelentette megszületésekor és munkája feltételrendszerének kialakításakor. Ezt a konferenciát azért vagyok kénytelen itt most megemlíteni a költségvetési vitában, hiszen a konferencián felszólaló brit, észt, horvát, bolgár, osztrák, és sorolhatnám tovább, hogy mely országból jöttek még vezető szakemberek, tehát az ő felszólalásaikból, előadásaikból egyértelművé vált, hogy Európa válság sújtotta övezeteiben mindenhol jelent ős mértékben csökken a kultúrára fordított forrásnak a mennyisége.
