Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1990 Ezzel szemben Magyarországon az Orbánkormány utóbbi három évében azt tapasztalhatjuk, hogy először szép lassú, most pedig már egészen dinamikus költségvetési növekedéssel számolhatunk a ku ltúra területén. Orbán Viktor miniszterelnök úr nem olyan régen, Hódmezővásárhelyen nyitott meg egy kiállítást, és a kiállításmegnyitón jelentette be azt, hogy a kultúrára fordított források növekedése összességében 2014ben el fogja érni ’13hoz képest a 17 milliárdos növekedést. Persze azok, akik ezt kizárólag a kulturális államtitkárság költségvetési számainak a növekedésénél keresik, azok ezt nem fogják így megtalálni, hiszen köztudott az, hogy a magyar állam költségvetésében a kulturális terület finans zírozása rendkívül összetett. Vannak olyan feladatok, lásd önkormányzati kötelező feladatok, amelyeket a Belügyminisztérium költségvetéséből finanszírozunk, egyébként itt is jelentős mértékű növekedéssel számolhatunk. Vannak olyan feladatok, amelyeket a Kü lügyminisztériumnál, vannak olyan jelentős kulturális feladatok, évfordulós titkárság, Balassi Intézet, azon keresztül a külföldi kulturális intézetek és a hungarológiai tevékenység, amelyeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül finansz írozunk. Vannak olyan speciális kulturális feladatok, mint például az integrált közösségi tereknek a fejlesztése, amelyeket a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési államtitkárságán keresztül finanszírozunk, és még sorolhatnám a példákat, de ezt ne m teszem meg. Egy biztos, hogy jelentős, 17 milliárd forintos költségvetési kiadásnövekedést jelentett be miniszterelnök úr. Engedjék meg, hogy néhány számot emeljek ki ebből a növekedésből, néhány tendenciára felhívva a figyelmet. Először is fontos azt ha ngsúlyozni, hogy a jelenlegi kormány kultúrpolitikája különösen nagy hangsúlyt fektet a kortárs magyar zenei terület, elsősorban a komolyzenei előadóművészet finanszírozására, hiszen ez az a terület, amelyen az elmúlt évtizedekben nagyon komoly innovációt tudtunk felmutatni. Látható, hogy olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely világviszonylatban is példaértékűnek nevezhető. Egyrészt az oktatási hátterünk a Zeneakadémián keresztül, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen keresztül kimagasló színvonalú, másrészt azok az előadóterek, amelyekben a kortárs komolyzene közönsége a különféle programokra elmehet, azok egészen fantasztikusak. Most már nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, gondoljanak a nem olyan régen átadott Kodály Központra, de hála a Jóisten nek, vidéki színházaink is kiváló befogadó terei a zenei eseményeknek. Ha Budapestre tekintünk, akkor ki kell emelnünk a Művészetek Palotáját, ki kell emelnünk a részben magántámogatással, de idén 500 millió forintos segédlettel, állami segédlettel befejez ett Budapesti Zenei Központot, a BMCt. Meg kell említenem az október 22én este átadott új, egészen varázslatos, a miniszterelnök úr által a zenei életnek átadott Zeneakadémia épületét, amelyet több mint 13 milliárd forintból újított fel a magyar kormány, közte természetesen uniós támogatást is igénybe véve. (Dr. Józsa István: 90 százalékban.) Meg kell említenem a Vigadót, amelyet a Művészeti Akadémia kapott meg, de tudjuk jól, hogy évtizedek óta a magyar zenei élet egyik fontos bázisa, tavasszal ez is el fog készülni. És még soksok példát mondhatnék; ki kell még emelnem az Erkel Színház épületét, amelyet november 7én, Erkel Ferenc születésnapján - pontosítsuk, tehát nem a nagy októberi szocialista forradalomhoz időzítjük az átadást, hanem Erkel Ferenc sz ületésnapjához - fogjuk felújított állapotában átadni annak a nagyközönségnek, amely nagyközönség egyébként már most is látogatja, hiszen a nyitva tartás mellett is zajlik a felújítás. Mindezek az örömteli dolgok költségvetési többletkiadást is igényelnek. Csak az Erkel Színház működtetésére további 1,1 milliárd forintot fog fordítani a kormány. A Budapest Music Centert 290 millió forintos működési támogatásban fogja részesíteni, 300 millió forintos többlettámogatással fogja segíteni a Magyar Nemzeti Filhar monikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működését, a Budapesti Fesztiválzenekar az eddigiekhez képest további 500 millió forintot fog kapni, az egyéb fontos vidéki és fővárosi zenekarok működési támogatása 630 millió forinttal fog növekedni egyébként a Belügy minisztérium költségvetési fejezetében.
