Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 14 (310. szám) - Osztolykán Ágnes (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Mikor lesz már béremelés a felsőoktatásban?” címmel - DR. KLINGHAMMER ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Jakab István): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): - ELNÖK (Jakab István):
1404 Kö szönöm. Válaszadásra megadom a szót Klinghammer István államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr. DR. KLINGHAMMER ISTVÁN , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon so k kérdést kaptam. Szeretném leszögezni, hogy a felsőoktatásban a bérmozgás úgy folyamatos, hogy minden oktatói státusban és kutatói státusban a bérminimum van meghatározva. Hála istennek, azokon az egyetemeken, főiskolákon, ahol megfelelő innovatív kutatás i háttértevékenység van, ott ettől a minimális bértől lényegesen eltér az oktatók bérezése. Hozzáteszem - korábbi életemből mint gyakorló ember mondhatom , hogy az egyetemen keresztül nemcsak bért kapnak az oktatók, kutatók, a java, a legjobbak, hanem egy etemi jövedelemhez is jutnak, pont ebből, amit elmondtam, az innovatív és kutatási tevékenységből. Tehát nagyon különböző a felsőoktatásban a különböző intézmények bérrendszere. Elfogadom azt viszont, hogy valamilyen módon hozzá kell illeszteni az oktatók bérezését a közoktatásban tapasztalható bérrendezéshez. Ez pedig, ahogy a kormányzat és a parlament elfogadja a felsőoktatás átalakításának stratégiáját, ebben szerepel nem a bérrendezés, hanem az, hogy valamilyen módon a minőség irányába ellépünk: benne v an az anyagban az, hogy bevezetnénk a “professor excellence” támogatást kiváló professzoroknak, lehetőséget nyújt vagy arra, hogy a bérük, jövedelmük legyen magasabb az egyetemen, vagy arra, hogy megfelelő fiatalokkal vegye körül magát, ha ő akadémikus, le velező tag vagy rendes tag. Tehát erre a törekvés megvan. Arra is megvan a törekvés, hogy ahogy elindul a felsőoktatás átalakítása e mellett a stratégia mellett, akkor itt ígérhetem, hogy mindenféleképpen az a bérrendezési mozgá s is megindul, amit ön várt, de hozzáteszem, hogy ha államtitkár vagyok, én ahhoz ragaszkodom, hogy ez is a minőség jegyében, tehát különböző módon jelenjen meg, nem egységes szerkezetben és egységes szervezetben, hanem ahogy a teljesítmény látszik. Köszön öm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót Osztolykán Ágnes képviselő asszonynak. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Látszó lag egyetértünk, és látszólag ugyanazok a szándékaink, államtitkár úr, de mind a ketten tudjuk, hiszen mind a ketten ott ültünk a felsőoktatási kerekasztalnak azon a bizonyos ülésen, ahol a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének a képviselői nehezményezt ék, hogy ebben a bizonyos új stratégiai gondolkodásban nincs benne nem a professzori életpályamodell, amiről beszélünk, hanem azoknak a béremelése és azok életének a jobbá tétele, akik még nem rendelkeznek tudományos fokozattal, akik még nem professzorok. Ugye, mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb oktatói munka, ami valóban az egyetemre fiatalon bekerült fiatal felnőttek oktatásáról szól, az főként az adjunktusokra és a docensekre hárul, nekik viszont a jövedelmük valóban nem jelenik meg a felsőoktatási strat égiában, és én igazából erre vagyok kíváncsi. Volt olyan időszak, amiről én is beszéltem, és a mai napig tartom a professzori életpályamodell szükségességét, de ha egy kicsit jobban és mélyebbre ásunk, akkor azt kell látnunk, hogy az oktatói munka nagy szá zalékát ezek a fiatal adjunktusok, tanársegédek és docensek viszik el, viszont a bérezésben óriási különbségek vannak, ahogyan ön is mondja, intézmények és mondjuk, a professzorok között. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiból.) ELNÖK (Jakab Ist ván) : Köszönöm, képviselő asszony. Viszonválasz illeti meg Klinghammer István államtitkár urat. Öné a szó, államtitkár úr.