Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1312 Igen, csak belekeveredtem a rossz mondatba, természetesen a többiek sem voltak természetesen nem normálisak, csak ez a rendes hozzászólás. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Igen, köszönöm, én a rendes hozzászólásoknál szeretnék, ne m vettem részt ebben a kétperces állóháborúban. Visszatérnék az eredeti javaslathoz. Szerencsés helyzetben vagyok, mert ott voltam az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahogy az államtitkár úr is, azért el tudom mondani az ottani tapasztalataimat. Annak örülü nk, bár nem a mi módosító javaslatunk kapcsán, de megtermékenyítően hatott a kormányra és talán a minisztériumra is az a javaslatunk, hogy toljuk ki, illetve a határidő esetében, ahogy az elhangzott, ne az első módosításkor, ne a társasági szerződés első m ódosításakor kelljen kötelezően felemelni az alaptőkét, a törzstőkét, hanem ennek fix határideje legyen. Ez megvalósult, az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként ezt benyújtotta. Egyébiránt hozzá kell tenni, hogy ameddig meg nem történik, addig a hat ályos Gt. hatálya alatt maradnak ezek a cégek. Tehát ez a szakmai kiindulópont, amit természetesen üdvözlünk, mert ez egy jó irányba tett lépés. Nem szeretném megint ismételni az érveket, hogy miért jó az, ha ennek fix határideje van, és nem az első társas ágiszerződésmódosításnál kell megtenni. Ehhez képest lehet arról vitatkozni, hogy ez március 15e, 2016. március 15e legyene, vagy esetleg december 31e, amit Schiffer András képviselőtársunk javasolt a 3. ajánlási pontban. Persze az is jó lenne, ha nem kellene a cégbíróság felé ezért külön illetéket és költségtérítést fizetni, de a lényeg az megvalósulni látszik az 5. és a 6., az alkotmányügyi bizottság által formálisan benyújtott, de egyébként Gyüre Csaba és jó magam által az 5. pontban javasoltak álta l. Tehát ez a része mindenképpen elmondandó. Abba a számháborúba nem mennék bele, hogy a 3 millió vagy az 500 ezer forintnak milyen hatásai vannak, ezt megtettük a polgári törvénykönyv vitájában. Viszont a 8. pontnál szintén egy fontos dolgot ki szeretnék emelni, mert az alkotmányügyi bizottság ülésén volt róla szó, és kaptunk rá egy választ, de az szerintem nem fogadható el száz százalékig. Itt arról van szó, hogy ha valaki, valamelyik cég határidőn túl tesz eleget ezen kötelezettségének, akkor a cégbírósá g kötelezően kelle, hogy őt pénzbírsággal sújtsa, vagy erre diszkrecionális joga van, tehát sújthatja, ahogy ezt Gyüre képviselőtársam elmondta. Erre az alkotmányügyi bizottság előtt egy olyan választ kaptunk, hogy egyébként is igazolási kérelemmel lehet élni, vagy egyéb módokon lehet az önhiba hiányát bizonyítani, viszont erre ott nem tudtunk válaszolni, mert ez ott az előterjesztői zárszóban hangzott el. Ez nem ugyanaz az esetkör, hogy ha igazolás kérelemmel vagy egy önhiba hiányával állunk szemben, vagy azt kell igazolni, vagy a cégbíróság önmaga eldöntheti a saját jogkörében, hogy mely eseteket szankcionálja, és a cégbírókra bízzuk annak az eldöntését, hogy mely esetekben szükséges a pénzbírság. Ez arra engedne következtetni, ha ezt kötelezően előírnánk , hogy egyfajta bírságolási szemlélet jelenne meg itt is, ebben a törvényben, mint oly sok jogszabályban, ezért szeretném kérni, hogy a 8. pontban a Gyüre Csabával beterjesztett javaslatunkat erre vonatkozóan az Országgyűlés támogassa, ha már az alkotmányü gyi bizottság ezt nem tette meg. Még egy, véleményem szerint fontos javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, ez a 13. javaslat. Ott szintén Gyüre képviselőtársammal arra teszünk javaslatot, hogy a házassági bontóperekben már a Ptk. hatálybalépésekor foly amatban lévőknél is lehessen érvényesíteni az újabb és véleményünk szerint kedvezőbb szabályokat. Arról van szó, hogy jelen pillanatban is egy formális dolgot követel meg a hatályos szabályozás az elváló felektől, hogy az ingóságokban egyezzenek meg, és a bíróságot tájékoztassák arról, hogy ebben egyezségre jutottak. Ezt sokszor egyfajta blöffként elővezetik, hogy ez megtörtént, mert szeretnék mielőbb a válás kimondását elérni. Úgy gondoljuk, hogy az új Ptk. ezen jó irányban módosít, viszont a folyamatban l évő válóperekben is meg kellene engedni azt, hogy magát a válást, a válás tényét és adott esetben, mondjuk, az ingóságokról való megegyezést vagy az arról szóló helyzet rendezését el lehessen választani egymástól. Nem győzött meg az alkotmányügyi
