Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PATAY VILMOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1113 tekintetében, amelyben valaki az üzletrészét másra ruházza át. Bármilyen olyan nem várt esemény megtörténhet, amely miatt akár egykét hónap múlva be kell adni a társasági szerződés módosítását, és anélkül nem adhatja be, hogy 3 millió forintra n em egészíti ki a törzstőkéjét. Álláspontom szerint ez méltánytalan és igazságtalan azokkal szemben, akiknek valamilyen ok miatt hamarabb kell beadniuk a társasági szerződésük módosítását. Mi a magunk részéről jobbnak tartanánk, ha itt a konkrét időpontot h atároznánk meg, mégpedig a 2016. március 15ét, és nem kötnénk ki hozzá azt, hogy a társasági szerződés első módosításával egyidejűleg. Ezzel kapcsolatosan Staudt Gábor képviselőtársammal módosító indítványt is nyújtunk be, és kérjük is a tisztelt parlamen tet, hogy támogassák, hiszen azt gondolom, hogy igazságos és méltányos is ez a fajta módosítás. Ugyanilyen problémám van a 15. §sal, amely szintén a cégbírósággal foglalkozik, amely a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja a késlek edő céget. Valóban szükség van szankcióra, azonban az ember tudja, főleg gyakorló ügyvédként tudja, hogy nagyon sok esetben teljesen kívülálló okok miatt kerül sor arra, amiben a céget kevésbé vagy egyáltalán nem terheli felelősség a benyújtási késedelem e setén. Éppen ezért javasolnánk egy olyanfajta módosítást, olyanfajta törvénymódosítást, amely a 15. §t nagyon röviden csak annyiban módosítaná, hogy a cégbíróság a késlekedő céget nem pénzbírsággal sújtja, hanem csak sújthatja. Tehát ez ne legyen egy törv ényből adódó kötelezettsége a cégbíróságnak, csak egy törvényből eredő lehetősége legyen a cégbíróságnak. Nyilván a cégbíróság megfelelően tudja vizsgálni azokat a körülményeket, hogy bármilyen szempontból méltányolhatóe a késlekedés vagy nem. Amennyiben nem, akkor nyilván meg fogja bírságolni, amennyiben méltányolható, akkor pedig nem fogja. Tehát egy effajta, erre vonatkozó módosítás elfogadását kérnénk szépen. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy láttuk a cégbíróságok elmúlt néhány évi tevékenységéből is, hogy adott esetben egyegy jogszabálymódosítás milyen hatalmas mértékű pluszleterheltséget jelent a cégbíróságnak. Ezek a törvényből eredő kötelező módosítások, amelyeknek megvan a határideje. Sajnos azt is láttuk, hogy általában a cégek kivárják az utol só napot, az utolsó lehetőséget, tehát addig tologatják, hogy be kelljen ezt adni. Majd ezt hirtelen beadják, és a cégbíróságok munkája gyakorlatilag ellehetetlenedik, amikor tízezerszám érkeznek be a törvény erejénél fogva kötelezően feldolgozandó módosít ások. Ebből a szempontból üdvözlendő a jelenlegi törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése, amely legalább a gazdasági társaságok esetében különválaszt, cégformától függően teszi kötelezővé a módosítást. Itt pedig a közkereseti társaságok és a betéti társaságok esetében 2015. március 15ét adja meg legkésőbbi időpontnak, míg a többi cégforma esetén pedig 2016. március 15ét. Itt legalábbis az jó benne, hogy két részre bontódnak a gazdasági társaságok, és így a módosítások nem dömpingszerűen egy napon, hanem legal ább két részletben elosztva kerülnek majd be a cégbírósághoz, és nyilván a cégbíróság munkáját fogja könnyíteni és elősegíteni. Egyértelmű és látható, hogy ha komolyan vesszük a cégbíróságok munkáját, és hiszünk abban, hogy az, amit a cégbíróság bejegyez, valóban törvényes, tehát azok az adatok, amelyek a jogszabálynak megfelelően megalapított gazdasági társasági és jogszabályoknak megfelelő társasági szerződés alapján kerül bejegyzésre, márpedig nyilván ez a legfontosabb, hogy higgyük, hogy azok az adatok valósak, a gazdasági társaság társasági szerződése a törvényeknek megfelelő, ez alapján megfelelően működik, ezért nyilván nem lehet azt elvárni, hogy a jogszabályok alapján a dömpingszerűen megkapott minden ügyet a cégbíróság feldolgozzon, hogy arra az ad ott cégbíró, ügyintéző megfelelő időt, megfelelő energiát fordítson. Ebben az esetben teljesen természetes, hogy nagyon gyakran hiba becsúszhat a cégbíróságok munkájába, illetve még egy nagyon fontos kérdés az, hogy egy idő után pedig amennyiben a cégbírós ág nem megfelelő határidőn belül lépett, akkor automatikusan bejegyződik a cég. Így fordulhat elő az, hogy olyan cégek kerülnek bejegyzésre, amelyek társasági szerződése a hatályos, törvényes előírásoknak nem megfelelő, illetve azokkal szemben is bejegyzés re kerülhet akár. Ennek az elkerülése végett, hogy ilyen esetek a jövőben is előforduljanak, illetve ne kerüljenek ilyen cégek bejegyzésre, ezért szükséges az, hogy minél jobban kitoljuk azt a határidőt, illetve osszuk fel a határidőt nagyon helyesen, mint a 12. §ban is van, hogy
