Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1114 ne egyszerre és dömpingszerűen kerüljenek be ezek az ügyek, bár én azt gondolom, hogy ezek a módosítások mindenképpen így, hogyha két részletben vannak elosztva, így is nagyon nagy megterhelést fognak jelenteni a cégbíróságoknak. Körülbelül ez az, amit el akartam mondani ezzel kapcsolatosan. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvise lőtársaim! Nem akarok mindenáron vitatkozni önökkel, ígérem, hogy a felvetéseiket meg fogjuk vizsgálni, és természetesen a módosító javaslataikat meg fogjuk fontolni, hiszen ezek a törvényjavaslatok egy, már korábban az Országgyűlés által elfogadott nagy t erjedelmű törvénynek, az új polgári törvénykönyvnek a végrehajtását, a zökkenőmentes végrehajtását szolgálják, ezért feltételezem mindannyiukról, hogy jó szándékú javaslataikkal segíteni kívánják a törvény hatálybalépését, a törvény zökkenőmentes végrehajt ását. Viszont szeretnék két ellenzéki véleményre, ellenzéki vezérszónok néhány felvetésére reagálni. Steiner Pál képviselő úr a vezérszónoklatában kifogásolta, úgy éreztem, hogy kifogásolta - és ez már az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott a részéről - az új polgári törvénykönyv hatálybalépésére, életbe lépésére való felkészülési idő rövidségét. (12.50) Nekem úgy tűnt, hogy azért említette, azért mutatta fel azt a nagy terjedelmű könyvet, magyarázatot, hogy ilyen nagy felkészülési munkára késztetjük a jogászokat, és mintha a kormány felelősségét említette volna ebben a tekintetben. Én örülök annak, frakcióvezetőhelyettes úr, hogy az MSZP frakciója fontosnak tartja, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépésére kellő időt adjon, mert nem volt ez mindig így. 2009ben, a 2009. évi polgári törvénykönyv tervezetének az elfogadásakor olyan rövid időt hagytak a felkészülésre, hogy azt még az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta, és emlékszik rá, hogy akkor ebből az okból megsemmisítette a polgári tö rvénykönyvet hatályba léptető jogszabályt. Tehát örülök annak, hogy végre felismerte a Magyar Szocialista Párt, hogy kellő időt kell adni a nagy terjedelmű kódexekre való felkészülésre. Köszönöm szépen, hogy ebben végre egyetértünk. Az élettársi kapcsolat szabályozásával kapcsolatban is, ha nem haragszik, szeretnék emlékeztetni arra, hogy amíg önök kormányoztak 2002 és 2010 között, az élettársi kapcsolat jogi szabályozása nem változott. Az 1959. évi IV. törvény szerinti élettársi kapcsolat szabályozását, re ndezését önök nyolc évig nem tartották fontosnak. Éppen ezért amikor az új polgári törvénykönyv több jogot az élettársaknak, az élettársi kapcsolathoz kifejezetten családjogi joghatást fűz az új polgári törvénykönyv, egy kicsit igaztalannak érzem a kritiká jukat, hiszen nyolc évig nem változtattak az élettársi kapcsolat szabályozásán. Ha önökön múlna, akkor a mai napig sem lenne az élettársi kapcsolatnak családjogi jogkövetkezménye. Az persze igaz, hogy a 2009es tervezetben másként szabályozták az élettársi kapcsolatot, de ez nem jelenti azt, hogy az önök kritikája ezen a területen jogos lenne. Minimum egy kicsit meg kellene osztanunk a felelősséget, hogy miért kellene az élettársi kapcsolatot megváltoztatni, ha már hosszú évekig, sőt évtizedekig elfogadták azt a helyzetet, hogy az élettársi kapcsolat egy kötelmi jellegű kapcsolat, egy kötelmi jellegű jogviszony. Amikor az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet, akkor ezen a felfogáson nem változtatott, annyiban viszont előrelépett, hogy bizonyos feltételekkel családjogi joghatást fűz ehhez a kötelmi jogi viszonyhoz.
