Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PATAY VILMOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1112 bírósági terhek miatt, a költségek - igazságügyi orvos szakértői díj és egyebek - miatt nem biztos, hogy szükséges a háromévente vagy ötévente való felülvizsgálat, hiszen lehetőség van arra, hogy bárki bármikor, amennyiben tényleg valamilyen orvosi csoda folytán v alakinek az egészségi állapotában mégis valami nagy javulás áll be, akkor ebben az esetben nyilván lehetőség van arra, hogy kezdeményezzék a gondnokság alá helyezési eljárás megszüntetését vagy a korlátozó gondnokság alá helyezését. Tehát erre bármikor leh etőség van. Ezért nem biztos, hogy szükség lenne arra, hogy rövidített időintervallumon belül döntsenek arról, hogy valakinél szükségese fenntartani ezt az állapotot vagy nem szükséges, illetve nyilván a végleges állapotnál pedig végképp nem szükséges ez. Staudt Gábor képviselőtársam részletesen elmondta a vezérszónoki felszólalásában a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleményét a törvénytervezetről. Egykét dolgot emelnék ki én még ebből a törvényből, illetve a polgári törvénykönyv életbe léptető, hatályb a léptető rendelkezéseiből. Nyilván nagyon fontos az, hogy precízen és pontosan határozza meg a jogalkotó azt, hogy melyik része a polgári törvénykönyvnek mikor lép hatályba, illetve azt milyen módon kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban, a má r korábban keletkezett jogviszonyok esetében, vagy jogi tények esetében hogyan kell alkalmazni, hiszen az egész bírósági eljárás és gyakorlat borulhat föl egyegy rosszul megfogalmazott szabályon. Ezért nagyon fontos, hogy ez pontos és precíz legyen, illet ve mindenre kiterjedő legyen. Azt látjuk, hogy a jogszabálytervezet megalkotója mind a keletkezett tények, jogviszonyok, mind pedig kibővítetten a megtett jognyilatkozatok tekintetében is igyekezett ezt felelősséggel megtenni, aminek, mint említettem, nyil ván nagyon nagy jelentősége lesz a bírósági jogalkalmazás során. Amivel a magam részéről nem tudok egyetérteni teljes mértékben, az egyik a 13. §ban említett, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének az emelésével kapcsolatos, ami már elhangzott a vezérszónoki felszólalásban mások szájából is, hogy téves vagy nem téves a 3 millió forintra emelés. Nyilván ez már lefutott kérdés, hiszen ebben a tekintetben a parlament már döntést hozott. Itt azt kell megnézni, hogy mi ez a határidő, ameddig a korlátol t felelősségű társaságok alaptőkéjét fel kell emelni. Itt ebben a 13. § (2) bekezdésben megtaláljuk ennek az időpontját is: legkésőbb 2016. március 15ig. (12.40) Azt gondolnánk, hogy ez egy méltányos dátum, hiszen még kettő és fél év van addig, tehát mind enki számolhat azzal, hogy két és fél éven belül ezt az alaptőkét fel kell emelni. Staudt Gábor képviselőtársam arról is nyilatkozott, hogy jó, nem jó, illetve a tekintetben, hogy nyilván vannak, akik több száz millió forinttal adósok, és a 3 millió ugyanú gy nem fogja kihúzni a csávából a hitelezői igényt benyújtókat, mint akár ha 500 ezer forint lenne a törzstőke, tehát nagy különbség nincs közte. De mégis azt gondoljuk, hogy ne is ezekkel foglalkozzunk, hanem elsősorban azokkal a becsületes vállalkozókkal , és azokkal, akik komolyan gondolják a gazdasági társaságban való részvételüket. Bizony nagyon sok esetben ez egy nagyonnagyon komoly nehézség, az, hogy felemeljék 3 millió forintra a cég törzstőkéjét, hiszen ennek a pénznek meg kell lennie effektíve val amilyen szinten, és ezt a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Itt lehet gond, mégpedig elsősorban nem a 2016. március 15i dátummal van problémám, hanem elsősorban e törvénytervezet második fordulatával, a (2) bekezdésben foglaltakkal, amely kimondja, hogy a törzstőke felemelése a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének első módosításával egyidejűleg kell hogy megtörténjen, amennyiben viszont nincs ilyen, akkor legkésőbb 2016. március 15ig. Itt lehet tehát egy bizonyos egyenlőtlenség a k orlátolt felelősségű társaságok között, hiszen van, akinek éppen akkor van egy aktuális oka társasági szerződés módosítására, tehát a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően 2014 márciusától, amikor elméletileg még lenne két éve arra, pontosan két év e, hogy a törzstőkéjét módosítsa és felemelje 3 millió forintra, de lehet, hogy már áprilisban valamiért módosítani kell a társasági szerződést, lehetnek nem várt események, egy haláleset, akár a társaság tagjai között az ügyvezetőnél, akár egy adásvételi szerződés
