Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PATAY VILMOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1111 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jól átgondolt, logikus koncepció részeként egy hatalmas munka következő állomása ez a négy törvényjavaslat, amely most itt van előttünk. A Fidesz frakciója nevében én azt kére m képviselőtársaimtól, hogy támogassuk a törvényjavaslatokat. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Patay Vilmos képviselő úr, Fidesz. PATAY VILMOS (Fidesz) : E lnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslathoz a szövetkezetek műkö dését érintő szabályozás terén szükségesnek tartok módosító indítványokat tenni annak érdekében, hogy a héten önálló képviselői kezdeményezésként benyújtásra kerülő, a szövetkezeti rendszerfejlesztéssel és működéssel összefüggő szabályokról szóló törvényja vaslat koherenciáját ezzel is elősegítsük. A módosítást a következő témákban tartom szükségesnek. A szövetkezeti alapszabályok módosításához túlzóan óvatosnak tartjuk a 2015. június 15ig elnyújtott határidőt. A gyakorlati tennivalók ezt egyáltalán nem ind okolják. Elfogadhatatlan, mert téves vélekedésen alapul, hogy keveredik az előterjesztésben a tagi képviseletet biztosító vezetés és az ügyviteli vezetés. Ezen a téren eligazító szabályozás az európai szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003as EKrendelet ben érvényesített vezetési rend, amely az irányító és az ügyviteli szervezetet egyértelműen különválasztja. Indokolt továbbá a tag kizárásának bírósági hatáskörbe helyezését is újragondolni, mivel ez ellentétes a nemzetközi szövetkezeti gyakorlattal és ugy ancsak a Tanácsnak az európai szövetkezet statútumáról szóló előbb említett rendeletében, nevezetesen a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos 16. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal. A T/12094. számú törvényjavaslathoz az alábbi észrevé teleket teszem. Fontos lenne, hogy a jogi személyek átalakulásakor lehetőség legyen a jogi személy tagjainak, vagyis tulajdonosainak a választandó forma mellett a típusválasztás szabadságát is biztosítani. Ezen törvényjavaslatnál is egyébként téves véleked ésen alapul, hogy keveredik az előterjesztésben a tagi képviseletet biztosító vezetés és az ügyviteli vezetés. Ezt is módosítani szükséges. Tisztelt Elnök Úr! Én is azt kérem, hogy a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig legyen lehetőség. Kösz önöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, eln ök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Először Schiffer András vezérszónoki felszólalásában tett egyik észrevételére szeretnék reagálni. A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatosan említette, hogy örül annak, hogy tízévenként a gondnokságot felül k ell vizsgálni, azonban hosszúnak tartják ezt az időt, és ezt mindenféleképpen rövidíteni kellene. Persze, ebben sok igazság is van, azonban azt is látni kell, aki gyakorlatban foglalkozik a gondnokság alá helyezésekkel, mert elméleti szinten tényleg nagyon szép és nagyon jó, hogy akár háromévente, ahogy ez elhangzott az ő szájából, felülvizsgálják a gondnokságokat, azonban látni kell, hogy nagyon sok esetben sajnos a gondnokság alá helyezési eljárásban a gondnokoltak olyan egészségügyi állapotban vannak, am ikor már egyáltalán nem várható az, hogy az ő egészségi állapotukban javulás állna be, és ezáltal szükségtelenné válna a cselekvőképesség kizárása, illetve a korlátozása. Ezekben az esetekben bizony nem biztos, hogy szükséges lenne a megnövekedett
