Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
111 De miután önök nem hajlandóak szakítani azzal, hogy politikai döntést akarnak hozni egyházak elismertetéséről, ezek után behozzák az előttünk fekvő javaslatban azt is, a vallási közösségek és az állam együttműködéséről szóló megállapodásokat is, az állam és a vallás i közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek, az együttműködésre a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Pontosan tudjuk, hogy abban a rendszerben, amit ez az ötödik módosítás kialakít, itt az együttműködési megállapo dás léte vagy nemléte egyben, hogy mondjam, szintén egy döntés egy úgymond “alsóbb fokú” egyházi státusról. Mi azzal is vitatkoztunk, hogy az államnak vane joga osztályozni a különböző vallási közösségeket, és továbbra is problémának tartjuk azt, hogy a v ilági hatalom különbséget tesz egyébként jogszerűen létrejött vagy jogszerűen működő vallási közösségek között. De egész egyszerűen belemenni abba, hogy politikai döntésekkel ismernek el, és ráadásul politikai döntéssel különböztetni különböző vallásfeleke zetek között, ez önmagában is egy ellentmondást kelt magában az alaptörvényben, abban az alaptörvényben, amelyik egyébként deklarálja az állam és az egyház szétválasztását. Hát gondoljanak bele, ha politikai döntéssé tesszük azt, hogy megfelele, mondjuk, a vallástörvény előírásainak egy egyházi közösség, akkor mi a biztosíték arra, hogy adott esetben egy igenlő vagy egy nemleges szavazat mögött nem politikai megfontolások állnak. Amikor egy bírói szerv kezében van a döntés, akkor azt kell feltételeznünk, h ogy kizárólag a jog alapján jár el, amikor pozitív vagy negatív döntést hoz. Amikor egy politikai testület kezében van a döntés, legyen az az Országgyűlés vagy egy képviselőtestület, akkor alapértelmezett az, hogy politikai döntést kell hoznia. Tehát nem feltétlenül a jogszabályokat kell mérlegelnie akkor is, hogy ha egy olyan perverz helyzet áll elő, hogy a parlamenti képviselőnek, amikor megnyomja a gombot, elvileg az általa megszavazott törvény alapján kell az igen vagy a nem gombot megnyomnia, de miutá n egy politikai testületről van szó, alapértelmezett az, hogy politikai érvek alapján dönt. Innentől kezdve gyakorlatilag nyugodtan másodlagos lehet az, hogy egy vallástörvényben milyen előírás van, hiszen politikai testület politikai döntést fog hozni, ez pedig önmagában, függetlenül az adott parlament összetételétől, önmagában sérti a vallás- és lelkiismereti szabadságot, illetve az egyenlő tisztelet elvét a különböző világnézeti közösségek között. Úgyhogy összegezve, tisztelt Országgyűlés, engem nem az é rdekel, hogy milyen viták vannak külföldön a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban, engem az érdekel, hogy Magyarországon egy olyan alaptörvény legyen, amelyik képviseli azokat az értékeket, amelyek furcsa módon az önök által megalkotott alaptörvény preambulu mában már hivatkozott történeti alkotmányban ott vannak, és olyan alaptörvénye legyen Magyarországnak, amely jogbiztonságot, kiszámíthatóságot nyújt a magyar embereknek. Ilyen alaptörvénye Magyarországnak nincsen. Magyarországnak formai értelemben van alko tmánya, tartalmi értelemben alkotmánya Magyarországnak nincsen. Azért nincsen, mert egy olyan papiros van itt, amit az önök mindenkori hatalmi spekulációi alapján lehet szabadon módosítgatni, és hogy ebbe mi kerül bele, ezt adott esetben, ahogy itt a félmo solyok is mutatták, önök sem veszik komolyan, és bármikor, amikor változik a széljárás, egyetlen mozdulattal kiveszik azt, amit előző héten beletettek. Ez a papiros nem nevezhető alkotmánynak, nem kötelezi önöket, nem kötelezi a mindenkori hatalmat, és nem nyújt biztonságot, kiszámíthatóságot a magyar embereknek. Magyarországnak valódi alkotmányra van szüksége, olyan alkotmányra, amit széles népi egyetértés övez, és éppen ezért 2014 után egy népi alkotmányozási, egy részvételi alkotmányozási folyamatra van szükség, hogy legyen Magyarországon egy olyan alaptörvény, ahol valóban azok az alapvető morális szabályok szerepelnek, amelyekben a magyar politikai közösség nagy többsége egyet tud érteni. Az LMP ehhez vár partnereket a cinikus mosolyok helyett. Azt várj uk, hogy mindenki ebben az Országgyűlésben elkötelezett abban, hogy az alapvető felelősségünk az, hogy Magyarország számára jogbiztonságot, kiszámíthatóságot teremtsünk. Előbbutóbb önök is rá fognak jönni arra, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy lehet most dorbézolni egy kétharmados többség
