Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1089 Most az együttes előterjesztői expozé következik. Megadom a sz ót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitká r, a napirendi pont előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15én lép hatályba. A polgári törvénykönyv elfogadásával egy olyan magánjogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más nemzetkö zi kötelezettségeinek, és tekintettel van a hazai és külföldi tudományos munkák eredményeire is. Az új kódex, ahol csak lehetséges, fenntartja a hatályos polgári törvénykönyv szabályait, ugyanakkor a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egye s területeken a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása, új jogintézmények bevezetése és a régi jogintézmények részletszabályainak módosulása szükségessé teszi a teljes jogrendszer felülvizsgálatát. E körben ismételten utalok arra, hogy a hatályos polgári törvénykönyvhöz képest az új polgári törvénykönyv magában foglalja az eddig külön törvényekben szabályozott családjogi, társasági és szövetkezeti jogi normákat, valamint alapjaiban változtatja meg például a nagykorú személyek cselekvőképességének k orlátozásával kapcsolatos szabályozást, a zálogjogi szabályozást, és alapvetően diszpozitívvá teszi a társasági és szövetkezeti jogi rendelkezéseket. Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását és a meglévő jogszabályok módosítását is szükségessé teszik, másrészt a jogalkotónak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók 2014. március 15én melyik jogszabályt alkalmazzák. A kódex új normái ugyanis hosszú évtizedekig felvetnek még az új Ptk. és a ha tályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Elkerülhetetlen, hogy a hatályos rendelkezéseket a megkezdett ügyekben, folyamatban lévő jogviszonyokban még jó néhány évig alkalmazni k elljen. Hölgyeim és Uraim! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. al kalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit mikortól kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések meghatározásán kívül a törvényjavaslat helyezi hatályon kívül többek között a hatályos polgári törvénykönyvet , a családjogi törvényt és a gazdasági társaságokról szóló jogszabályt, illetve a törvényjavaslatba kerülnek az alacsonyabb jogforrások megalkotásáról szóló felhatalmazó rendelkezések is. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót az átmeneti normákról. A törvényjavaslat azon túl, hogy egy általános átmeneti rendelkezést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra k ell alkalmazni, az új Ptk. könyveinek sorrendjében határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó generális, illetőleg speciális átmeneti szabályokat. Az Ember mint jogalany című könyv lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességér e vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése. A bíróság a jövőben a hatályos Ptk.tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. További lényeges változás ezen a területen, hogy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata a jövőben kivétel nélkül meghatározott időközönként kötelező lesz. Az említett változások több átmeneti szabály előírását is szükségessé teszik. Így például a törvényjavaslat határozza meg azt az időtartamot, amely alatt a bíróságnak minden gondnokság alatt álló személyt viszonylag rövid idő alatt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni,
