Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1090 előtérbe helyezve azokat a cselekvőképtelen személyeket, akik felülvizsgálatára eddig még egyáltalán nem ke rült sor. A javaslat a jogi személyekkel kapcsolatban is megállapít átmeneti szabályokat, figyelemmel arra, hogy az új Ptk. minden jogi személy, ezen belül minden gazdasági társaság és szövetkezet életében változást hoz. A jogszabályi változás miatt nem ma radhat el a már meglévő jogi személyek tekintetében a létesítő okirat tartalmának, valamint a jogi személy szervezetiműködési feltételeinek felülvizsgálata. A javaslat e felülvizsgálatra méltányosan hosszú átmeneti időszakot biztosít, azzal a további könn yítéssel, hogy elegendő akkor elvégezni a létesítő okirat szükséges módosítását, amikor a társaság a létesítő okiratot egyébként is módosítani kívánta. A családjogi könyv egyrészről olyan tartós jellegű jogviszonyokat szabályoz, mint a házasság, a szülői f elügyelet, a gyámság, ahol a házastársra, szülőre, gyámra előírt jogok és kötelezettségek kismértékű változása további konkrét átmeneti szabályok előírását nem indokolja. (10.40) Másrészről a családjogi rendelkezések között is vannak olyan változások, amel yek konkrét átmeneti szabály előírását teszik szükségessé. Így például az új Ptk. házasság felbontására vonatkozó normái kapcsán a javaslat egyértelművé teszi, hogy a házasság felbontására irányadó új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a válókeresetet a törvény hatálybalépése után nyújtják be. A dologi jogi könyv is elsősorban tartós életviszonyokat szabályoz, olyan jogviszonyokat, amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani Ebből következően, ha az új Ptk. ilyen jogviszonyok esetén valamely jogot va gy kötelezettséget megváltoztat, akkor a szerződéses jogviszonyokkal ellentétben az adott jogviszonyhoz kapcsolódó jogra vagy kötelezettségre értelemszerűen már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, feltéve, hogy a dologi jogviszonyok esetén érvényesülő e fő s zabály alól a törvény kivételt nem tesz. A Ptk. kötelmi jogi könyve kapcsán a jogbiztonság érdekében az átmeneti rendelkezések körében az a fő szabály érvényesül, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt már megkötött szerződésekre a kötelem keletkezésekor hat ályos jogszabályokat, így mindenekelőtt a hatályos Ptk.t kell alkalmazni. A törvényjavaslat öröklési jogi szabályok kapcsán általános elvként rögzíti, hogy az új öröklési jogi szabályok az új Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésekre alkalmazandóak, v agyis abban az esetben, ha az örökhagyó halála 2014. március 15e után következett be. A végrendeleti öröklésnél az általános elvből az következik, hogy az új Ptk. szabályainak csak a hatálybalépése után készített végrendeletek szempontjából van jelentőség e. Ugyanakkor abból a klasszikus öröklési jogi elvből következően, hogy az örökhagyó akarata feltétel nélkül érvényre jusson, célszerű az általános szabály alól bizonyos esetekben kivételt tenni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat olyan átmeneti szabályok at is megfogalmaz, amelyek olyan, az új Ptk. hatálybalépése előtt létrejött végintézkedések esetén lesznek irányadók, amelyek a régi szabályok szerint nem, de az új szabályok szerint már érvényesek lennének. Így például a házastársak 2014. március 15e elő tt ugyanabba az okiratba készített végakaratát is érvényesnek kell elismerni, ha az örökhagyók a Ptk. hatálybalépése után haltak meg. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a többi előttünk lévő polgári törvényköny vhöz kapcsolódó törvényjavaslatról is, kezdve ezt a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslattal. Mint ahogy már említettem, az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi reformja a gondnokság alatt álló emberek tömegeinek életében hoz pozitív változást. Az új polgári törvénykönyv lényeges újítása az, hogy a bíróság a jövőben a hatályos Ptk.tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozza, amely meg kell hogy jelenjen a gondnokolti nyilvántartásban is. Ez garantálja a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott, az adott körülményekhez rugalmasan igazodó jogkövetkezményeinek megállapítását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükség van egy naprakész,
