Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
109 az embereknek kiszámíthatóságra , jogbiztonságra van szükségük. Egy alaptörvény nem arra van, hogy a miniszterelnök a mindenkor fönnálló hatalmi érdekeinek megfelelően játszadozzon vele. Még egy javaslat szerepel ebben a módosító indítványban, amit Mesterházy képviselőtársammal előterjes ztettünk, hogy egyszer s mindenkorra mondja ki az alaptörvény - hiszen látjuk azért a fideszes szándékot , hogy Magyarországon nem lehet “elkúrtuk”adót kivetni. Nem a korábbi évek tapasztalatai alapján kísérelték meg ezt önök, hanem pontosan tudják azt, hogy hány olyan kormányzati húzás, hány olyan jogalkotási lépés van, amiért Magyarországot adott esetben nemzetközi fórumok el fogják marasztalni. Amit a kormány, amit a hatalom hibázik, annak az árát nem lehet az emberekkel megfizettetni, és alaptörvényi szinten kell kimondani azt, hogy a jogalkotásnak, illetve a parlamenti kormányzati működésnek a negatív hatásait nem lehet az emberekkel megfizettetni. Tisztelt Országgyűlés! Az az úgynevezett ötödik módosítás, ami itt fekszik előttünk, természetesen nagyj ából és egészében elfogadható irányba tett lépés a jelenleg hatályos alaptörvényi szöveghez képest, viszont egy félreértést azért szeretnék eloszlatni. Lehet, hogy itt önök azzal érvelnek, hogy úgymond európai nyomásra tesznek ennek eleget, viszont régen j aj Magyarországnak, ha önök például a korlátlan ügyelosztási jogot pusztán csak úgymond külső nyomásra vonják vissza. El kéne végre oda érni a kétharmados többségnek, hogy választani kell: vagy egy olyan rendszerben gondolkodnak, ahol a többségi uralomnak nincs semmiféle gátja - ezt hívják önkényuralomnak , vagy pedig komolyan veszik azt, hogy Magyarország alkotmányos demokrácia, ahol Európai Uniótól függetlenül él az a szabály, hogy a többség se tehet meg mindent. Az az ügyelosztási jog, amit önök kezdetb en Handó Tündéhez, illetve Polt Péterhez akartak korlátlanul telepíteni, alapvetően veszélyeztette azt, hogy Magyarországon a pártatlan igazságszolgáltatásban való hit fennmaradjon az emberekben. Arról van szó, hogy hiába hivatkoznak egy parlamenti vitában az ügygazdaságosságra, a perek ésszerű időben történő befejezésére, hogy ha a bírói hivatal vezetője, illetve az ügyészség vezetője indokolás nélkül terelgethet ügyeket egyik bíróságról a másikra, folyamatban lévő ügyeket is, ez sérti azt az alapvető joge lvet, ami egyébként a magyar jogban az 1870es évek óta megvan, hogy saját bírájától senkit nem lehet elvonni. Magyarul mindenki biztos lehet abban, hogy nemcsak a bírák működése pártatlan, hanem az ügyek leosztása is mentes mindenféle személyes, politikai vagy bármilyen egyéb szubjektív befolyástól. A vita abban volt közöttünk, az ellenzéki pártok azt mondták, hogy az ügyeket csak objektív alapon lehet szétosztani bíróságok között, önök viszont gyakorlatilag egy parttalan mérlegelési jogkört biztosítottak volna kezdetben a bírói hivatal elnökének, illetve a legfőbb ügyésznek. Éppen ezért, bár azt gondolom, adott esetben lett volna átmeneti megoldás - az LMP erre terjesztett elő még tavasszal javaslatot , amikor normatív alapon, ügyleterheltségi százalékokk al játszva meg lehetett volna teremteni azt az intézményt, ahol kétség sem fér az objektív ügyelosztáshoz, önök most ezt az ügyáthelyezési jogot visszavonják, mi ennek természetesen örülünk. Viszont továbbra is azt szeretném hangsúlyozni, hogy az alapvető fogyatékosságait a magyar alkotmányos rendszernek ez az ötödik módosítás semmivel sem próbálja meg helyre tenni. Amikor Gulyás képviselőtársam a fideszesektől megszokott cinizmussal a szószékről arra hivatkozott, hogy az ellenzékben nincs kompromisszumkész ség, és azért ne is várjuk azt, hogy itt majd lesz egy új kétharmados megegyezés, mondjuk, ’14 után, akkor gondolom, saját magukra gondolt. Arra gondolhatott, hogy a Fidesz, éppúgy, mint korábban, ellenzéki évei alatt, ott fog betartani a következő kormány nak vagy egy következő parlamenti többségnek, ahol tud, és ne várják azt más pártok, hogy a Fidesz adott esetben partner lesz abban, hogy kétharmados törvényekkel az alkotmányosságot, a jogállamiságot helyreállítsuk 2014 után Magyarországon. Ez világos, eg yenes beszéd. A másik cinikus reakció pedig a kampányszabályokra vonatkozott. Megint arról van szó, hogy az alaptörvényt, az alaptörvény módosítását pusztán szórakozásnak fogja föl a Fidesz. Szórakoznak
