Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
108 DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országg yűlés! Nagy nap a mai, mert az ércnél maradandóbb, gránitszilárdságú alaptörvénynek most már az ötödik módosítását, valójában a hatodik módosítását tárgyalja az Országgyűlés. Hiszen emlékszünk rá, volt egy második módosítás, amelyik valójában a harmadik vo lt, illetve most már a nyavalya tudja, hogy hányadik volt pontosan, és pontosan itt van a problémája ennek az egész cirkusznak, ami itt folyik három éve, az Országgyűlés az alkotmányt egész pontosan 14 alkalommal módosította 2010 májusa óta. Alkotott egy a laptörvényt a kétharmados többség, majd megalkotta az alaptörvény kukáját, ez az úgynevezett átmeneti törvény, majd ezek után öt, de valójában most már a hatodik alkalommal módosítja az ércnél maradandóbb, gránitszilárdságú alaptörvényt; szerintem lesz ebb ől majd még hatodik is. Én azt gondolom, minden esély megvan arra, hogy a jogbiztonság nagyobb dicsőségére a 2014es választásokig összesen 25 alkotmányos törvényt tudjon meghozni ez az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Itt elérkezünk az alapvető problé mához, ami teljesen független ennek az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a szövegétől. Az, hogy gyakorlatilag az alkotmányozási folyamatból is kabarét csinált Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a Fidesz vezérkara, az, hogy lassan most már két tucat alkal ommal nyúlnak hozzá alkotmányos szabályokhoz, ez azt jelenti, hogy Magyarországon a jogbiztonság megszűnt. (20.40) Mert bár pontosan tudjuk azt, hogy nagyon kevés olyan ember van, és legfeljebb csak nagyon vájt fülű jogászok, akik alkotmánnyal kelnek és fe kszenek, viszont egy alaptörvény - ahogy a nevében is benne van - egy közösségnek, egy politikai közösségnek a legalapvetőbb szabályait rendezi össze. Elvileg, ha morális értelemben legitim alaptörvényről beszélnénk, mint ahogy nem beszélhetünk róla Magyar országon, akkor a közösen elfogadott legalapvetőbb szabályokat tartalmazza egy ilyen törvény. Ha és amennyiben egy országban négy év alatt két tucat alkalommal hozzá lehet nyúlni az alkotmányos rendelkezésekhez, ez ennyit jelent, hogy egy ilyen országban s emmi nem biztos, senkinek a jogai, illetve a vagyona nem lehet biztonságban. Az elmúlt három évben, amit a magyar emberek megtanulhattak, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében csak egy dolog biztos, hogy a miniszterelnöki akarat érvényesül, ha kell, akkor a z alaptörvényen keresztül is. Éppen ezért gondoltuk úgy Mesterházy Attila képviselőtársammal, hogy az ötödik alaptörvénymódosításhoz benyújtunk egy olyan módosító javaslatot, ami az elmúlt három év ámokfutása után legalább bizonyos alkotmányos biztosítéko t nyújt az embereknek. Azt javasoljuk, hogy ha és amennyiben az Alkotmánybíróság - ha és amennyiben egyáltalán bárkinek lesz lehetősége arra, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon, egészen pontosan ha és amennyiben lesz még olyan személy a következő másfél év ben, aki Alkotmánybírósághoz fog fordulni , ha tehát az Alkotmánybíróság megsemmisít egy törvényi rendelkezést, azt a következő öt éven belül ne lehessen alaptörvénybe visszaemelni, magyarul ne lehessen felülalkotmányozni. Az elmúlt két évben azt láttuk, hogy amit az Alkotmánybíróság kivágott az ajtón, azt utána Orbán Viktor visszahozta az ablakon. Egy olyan országban, ahol alkotmányellenes szabályokat miniszterelnöki pátensre egy héten belül be lehet emelni az alaptörvénybe, nincs alkotmányosság, nincs jo gbiztonság. Ezért javasoljuk azt, hogy egyrészt álljon vissza az a rend, amikor minden embernek joga volt Alkotmánybírósághoz fordulni, újra legyen az Alkotmánybíróság az emberek végső menedéke, ha a kormányzat, a parlament például illetéktelen módon kíván a zsebükben turkálni, és pontosan emiatt állítsuk vissza az Alkotmánybíróság jogkörét a közpénzügyek területén is. A másik oldalon pedig tiltsuk el a parlamenti többséget, a kétharmados többséget egy négyötödös garanciális szabállyal attól, hogy felülalko tmányozzon, hogy amennyiben az egyik héten az Alkotmánybíróság megsemmisít egy jogszabályt, utána azt vissza lehessen hozni a huszonnyolcezredik alaptörvénymódosítás keretében. Ezt a cirkuszt be kell fejezni. Magyarországon
