Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 27 (294. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - LENGYEL SZILVIA (független):
412 Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem azon képviselőtársaimat, akik halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt el kívánják hagyni a termet, szíveskedjenek ezt úgy megoldani, hogy halljuk a képviselő asszony szavait is. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lengyel Szilvia független képviselő. Megadom a szót 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő asszony. LENGYEL SZILVIA (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen. Mint bizonyára önök előtt is ismeretes, a Volántársaságok átalakítása folyamatban van azzal a céllal, hogy 2016ra, a piacnyitás idejére versenyké pes szolgáltató társaságok jöjjenek létre, viszont véleményünk szerint az átalakítás során olyan elhibázott döntéseket hoztak, amelyek nagymértékben korlátozzák az állampolgárok szabad mozgását, és ellehetetlenítik a közúti közlekedésben való részvételüket . A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése értelmében június 1jétől kezdődően a Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár viszonylatában Budapestig közlekedő autóbuszvonalon a járatok közlekedése megszűnt. Ennek eredményeképpen az ott lakók részére jelen pillanatba n nincsen más közlekedési alternatíva a fővárosba történő utazáshoz, csupáncsak a MÁV szolgáltatásait vehetik igénybe. Ezeken a vonalakon működésük alatt 7075 százalékos volt a kihasználás, ami egyébként nyereségesnek volt mondható. Az autó buszok Budapesten több helyen megálltak, ami a célhoz való eljutást nagyban megkönnyítette, ellentében a vasúttal. Nagyon úgy tűnik, hogy ennek az átalakításnak a következményeit nem mérte fel a minisztérium. Az utasoknak a megszűnő buszjáratok jelentős tö bbletköltséget jelentenek, mivel gyorsvonatot kell igénybe venniük, a májusban bevezetett vasúti pótdíjakat pedig ki kell fizetniük, ha vonatra szállnak. Továbbá nem elég az, hogy pótdíjakkal terhelik az utasokat, még az emberek lehetőségét is igyekeznek k orlátozni abban, hogy más megoldást tudjanak választani az utazásra. A vonatokon a pótdíj tulajdonképpen a nem túl tehetős emberek zsebéből veszi ki a pénzt. 100 kilométerig kell 150 forintot fizetni, 500 kilométernél pedig már 735 forintot. Ez egy olyan e mbernek, aki a családja vagy a munkahelye miatt kénytelen folyamatosan megtenni ilyen távolságokat, elég nagy pluszköltséggel jár. A másik probléma emellett még a színvonal. A magyar vasúti közlekedés a Magyar Közlekedési Klub szerint nyugateurópai árszín vonalú. Ezzel abban az esetben nem lenne probléma, ha az emberek fizetése és a vasúti közlekedés minősége, gondolok itt a vagonok tisztaságára, a késések kiküszöbölésére, hazánkban nem keleteurópai szintű lenne. Van, amikor még drágábbak is vagyunk a nyug ateurópai országoknál. Megnéztük, hogy például Győr és Csorna között a bérlet 24 ezer forintba kerül, a hasonló távolságban fekvő ErfstadtKöln útvonalon ez 17 ezer forintnak megfelelő euró. Vagyis a magyar vasúti közlekedés általában drága és gyenge szín vonalú. De ha nem elég vonzó a MÁV által kínált vasúti utazási lehetőség, akkor miért nem a szolgáltatás fejlesztésével, esetleg a jegyár csökkentésével igyekeznek utasokat vonzani? A színvonal és az ár után mindenképpen meg kell említenem a rendkívüli hel yzeteket is, amiben nem olyan régen volt részünk. Vegyük példának az elmúlt napokban lezajló dunai árvizet. Az árvízhelyzet miatt Budapestről Tatabányáig ment csak vonat, és onnan lehetett busszal Győrbe eljutni. Vagyis a párhuzamos közlekedés megszüntetés e nem biztos, hogy olyan hasznos, hiszen az
