Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 26 (293. szám) - A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
376 A történeti visszatekintésre még pár szót szentelnék. Magyarországon 1953ban megszüntették a mintegy száz évre visszatekintő hitelszövetkezeteket, négy évvel később azonban újra engedélyezték a megalakulásukat a mai nevükön, immár takarékszövetkezetek néven. Ez akkor, abban az időszakban szigorú pártirányítás alatt történt, s félő, hogy most az önök Fideszkorifeusai fogják ezt kézbe venni. Ilyetén módon sem t ámogatható ez az eluralása a takarékszövetkezeti szektornak, illetve ez a törvényjavaslat. A kormány nagyon hasonló lépésre készül, ugyanis az a piaci folyamat teljesen világos, amit államtitkár úr vázolt, hogy a különadókkal és az alapvetően elhibázott ga zdaságpolitikával, amelynek eredményeként nincs növekedés, nincs dinamika a magyar gazdaságban, és az e kettős hatás révén kivéreztetett kereskedelmi bankok piacvesztését meglovagolva állami nyomással a takarékszövetkezeteket próbálja helyzetbe hozni a kor mány úgy, hogy egyúttal kvázi államosít, és a kormány kormány közeli vagy éppen fideszes pártirányítás alá akarja vonni ezeket a rendkívül széles körben penetrált pénzintézeteket. A takarékszövetkezetek eddigi szlogenje úgy szólt, hogy nálunk nem hívószám szerint, ismeretlenül, hanem az arcot megismerve, név alapján szólítjuk az ügyfeleinket, mindenkinek előtörténete van, ismernek mindenkit, és eddig azonos elbánásban részesültek. Mindezek után annak a veszélye is felmerülhet, hogy a hitelezés nem szakmai s zempontok és korábbi referenciák alapján történhet, nem ilyen hitelbírálat lesz, hanem a pártkötődéseket vizsgáló titkos listák, mint a trafikbotránynál, a dohánymaffiánál, ahol is hangfelvétel alapján kiderült, hogy hogyan osztották el a koncessziós lehet őségeket, értékesítési lehetőségeket. Félő, hogy a Kubatovlisták fognak működni ezentúl a takarékszövetkezeti hitelbírálásnál is. Jó lenne, ha önök politikai garanciákat adnának arra, és nem ilyen előterjesztéseket tennének, ami ezt lehetővé teszi. Ugyani s a jelenlegi működés, a független választás, amikor a tulajdonosi közösség maga választja meg a vezetőjét, ez nyílt, átlátható, transzparens. Ezt fel lehetne tőkésíteni, de nem kellene eluralni, képviselő úr. A mostani beterjesztés, illetve az önök korább i esetei, a trafikmutyi, a patikamutyi, most a benzinszőkítési mutyi - és lehetne sorolni - joggal vetik fel azt a gondolatot, hogy itt is ez fog történni. Úgy gondoljuk, hogy megengedhetetlen politikai lehetőségek tárházát kínálja ez az előterjesztés azza l, hogy a takarékszövetkezetek fiókhálózata mintegy 1800 egységből áll, ebből 1100 olyan településen található, ahol semmilyen más pénzintézetnek nincs fiókja, semmilyen más pénzintézet nincs jelen. (16.20) Összehasonlításként mondanék egy számot: a szövet kezeti szektornál négyszer nagyobb forgalmú, mérlegfőösszegű OTPnek 400 fiókja van az országban, szemben az előbb említett 1800 takarékszövetkezeti fiókkal. Nem költői az a kérdés, hogy vajon miért éppen a takarékszövetkezetekre fáj a kormány, illetve a F idesz holdudvarának foga. Hát ezért: a takarékszövetkezetek jelenleg 600700 milliárd forintnyi szabad forrással rendelkeznek, ez alapvetően a betétesek, illetve a tulajdonosok megtakarítása. Ennek a hatalmas vagyontömegnek a becsatornázása vagy inkább bek ebelezése az integrátor szervezet által… - szinte minden hónapban születik valamilyen kormányzati ötlet, ezt most integráltan adja elő ez a törvényjavaslat, úgyhogy komoly aggályaink vannak az előterjesztést illetően. A kormány eddigi, meglehetősen gátlást alan hatalmi logikájából kiindulva érthetőnek tűnik, ha valamelyik kormány közeli nagyvállalkozó vagy érdekcsoport kiszemelte magának ezt az ágazatot. Ha már az OTPt nem tudták megtörni - bár Lázár János többször nyilatkozott, hogy az OTP egy polipszerű k épződmény, amelyik működik itt a magyar gazdaság testén , próbálnak maguknak egy másikat kreálni. Nem véletlen ennek az időzítése sem, ami ehhez kapcsolódik, ehhez az akcióhoz: a napokban került bejelentésre, hogy a kormány 2,6 milliárd forinttal beszáll a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Gránit Bankba, és 3 milliárd forinttal a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba is, amely Töröcskei István kiváló szakember érdekeltségébe tartozik - ezt most irónia nélkül mondtam, különben ne m lehetne ő az Állami Adósságkezelő Központnak a
