Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
102 általános vita a bizottsági vitát követően lezajlik, és a módosító indítványok benyújtási határideje hétfő este. Tehát ez a nonszenszek kategóriába tartozik. Annak idején, amikor mi voltunk kormányon, hogyha péntekig nem ny újtotta be a kormány az indítványt, akkor bizottság sem tárgyalhatta a következő héten az indítványt, nemhogy a plenáris ülés, bizottság sem tárgyalhatta a következő héten. Ebből következően szeretném érzékeltetni, hogy az teljesen abszurd helyzet, ami itt most bekövetkezett, hiszen egy költségvetésmódosítást tárgyalunk, illetve az úgynevezett egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyaljuk. Úgy tárgyaljuk ezt a javaslatot, hogy mi ma gyakorlatilag 10 óra után ismerhettük meg, és mondhattunk véleményt a bizottságban, és mondhatunk most véleményt itt a plenáris ülésen is néhány óra elteltével. Na már most, van egy alapvető vitakérdés ebben az ügyben, hiszen azt írja a közteherviselési kötelezettséggel kapcs olatos előterjesztés indokolása mindjárt az elején, hogy “Magyarország kormánya elkötelezett a költségvetési hiány GDPhez mért legfeljebb 3 százalékos arányának tartásában. Annak érdekében, hogy e cél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előr e nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, szükséges, hogy kellő nagyságú többletközteherbevétel álljon rendelkezésre.” Ez az indokolás egy helytelen indokolás, á llapodjunk meg, hiszen ha ez a helyzet előállna, ami itt szerepel benne, nevezetesen, hogy a nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, akkor van 400 milliárd tartalék a költségvetésben. A kormány mindig b üszke volt arra, hogy ez a 400 milliárd tartalék minden olyan esetben, ami nem várt, előre nem látható - nem akarom még egyszer idézni a kormány szövegét , akkor ott a tartalék, és van mihez nyúlni, nem kell tehát semmilyen módon beavatkozást tenni. De mi után nem így van most már a kormány szerint, hanem úgy van, ahogyan a kormány előterjesztése tartalmazza, ebből két dolog következik: nem jól készítették elő a költségvetést, és a költségvetés nem megfelelő előkészítése kapcsán tudomásul kellett venni a ko rmánynak azt, hogy mások véleménye, akik ezt a költségvetést ingatagnak és bizonytalannak ítélték meg, a helyes vélemény, és ennek megfelelően évközi intézkedéseket kell a kormánynak foganatosítania. Na már most, nincs vita közöttünk abban, hogy ez két kat egóriába sorolható érdemi intézkedés. Egyrészt lehet a költségvetési kiadásokat csökkenteni. Erre szolgált az a kilencvenegynéhány milliárd forintos zárolás. Én úgy gondolom, hogy nem alapozza meg semmi azt a fajta optimizmust, amit itt lebegtetve fönntar tanak a nyilvánosságban, nevezetesen, hogy ha majd a második félévi folyamatok kedvezőek lesznek, akkor ezt a zárolást föl lehet oldani év végével. Ennek nincs realitása, úgy gondolom, éppen ezért erről egyenesen kellene beszélni a nyilvánosságban. A másik tétel, ami most előttünk van, nevezetesen: a költségvetési javaslatban ezt a bizonyos beruházási alapos technikai megoldást alkalmazzák arra nézve, hogy bizonyos állami beruházásokra nem költenek el majd annyi pénzt, mint amennyi a költségvetésben szerepe l. A harmadik része ennek a megoldásnak az, hogy bevételeket növelnek. Meg vagyok arról győződve, hogy itt előttünk lévő, bevételnövelést szolgáló intézkedések, amelyeknek egy kérdésre adott válaszában a nagyságrendjét is módunk volt a bizottsági ülésen me gismerni, hiszen a kormány képviselője végül is, ha nem is az előterjesztés részeként, de a vitában elmondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából a készpénzfizetésekkel kapcsolatos részből 1720 milliárd forint, a számlaforgalom további illet ékkel terheléséből 1214 milliárd forint, az egészségügyi hozzájárulás ilyen módon történő kiterjesztéséből 11 milliárd forint, a távközlési adóból 5 milliárd forint és a bányajáradék megemeléséből 8 milliárd forint többletbevételre számítanak; ez mintegy 90 milliárd forintos bevétel összességében, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a bankokra egy különleges adót vetnek ki ezen benyújtott javaslattal, és ha a számok másik előterjesztésből visszaidézve nem pontatlanok, akkor az mintegy 4042 milliárd forinto s befizetést
