Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
964 ameddig én miniszter voltam, nem indult meg az Európai Bizottságtól a Malévvel kapcsolatban olyan eljárás, amely Magyarországnak pénzébe került volna, miközben arra né zve már lényegesen korábban kezdeményezés volt, hogy Magyarországot marasztalják el. Én ezt elmondtam most itt, ami nem jelent meg eddig a nyilvánosságban, hogy melyik évtől kezdődően volt ilyen eljárás folyamatban. Azt mondtam mindvégig a bizottsági megha llgatáson is és mindvégig a nyilvánosságnak is, hogy tárgyalni kell, tárgyalni kell, és tárgyalni kell, és a tárgyalások meghozzák az eredményüket. Volt olyan elmarasztaló ítélete Magyarországnak, amelyből 100 milliárd forintos fizetési kötelezettsége szár mazott volna az országnak, de tárgyalásokkal nulla forintra tudtuk ezt a fizetési kötelezettséget lecsökkenteni, ezért azt tudom mondani, hogy ebben a kérdésben is igenis folytatni kellett volna a tárgyalásokat, és biztos vagyok abban, hogy kialakítható le tt volna az Európai Bizottsággal egy olyan tárgyalási metodika és egy olyan álláspont, amely alapján ez a bizonyos szerkezetátalakítás nem minősül tiltott támogatásnak. Nagyon sajnálom, ez nem sikerült. Államtitkár asszony, egy bizonyos: az én ismereteim s zerint az új kormányzatból a régi kormány azon személyeit, akik az Európai Bizottság magas rangú embereivel tárgyaltak, senki meg nem kérdezte, hogy ezen tárgyalások hol maradnak félbe, és hol kellene folytatni. Akkor folytatnám az iménti hozzászólásom töb bi részét, ha már lehetőségem van rá a következő percekben erről beszélni. Azt írják, hogy a három sikertelen pályázat után, tehát az ÁPV Rt. és a Malév Zrt. privatizációs eljárás lefolytatását belső eljárási rendje szerint úgy értékelte, hogy zárt rendsze rben, kétfordulós pályázattal bonyolítja le, de a döntés nem állt összhangban a privatizációs koncepciót meghatározó kormányhatározattal. Összhangban állt. Ezt megint rosszul tudják! Elmondtuk a bizottsági ülésen, de figyelmen kívül hagyják azt, ami a bizo ttságban történt. A jelentésben, azt gondolom, világosan szerepel az, hogy ennél semmifajta összhangtalanság nem volt. Az ÁPV Rt. a pályázatokra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva bonyolította le, ezt soha senki nem tudta elvitatni, még önök sem, a kik ezt egészen más módon kezelték. Ezzel ellentétes megállapítást sem az Állami Számvevőszék, sem az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága nem tett menet közben, ezért azt tudom mondani, hogy teljesen fölösleges ilyen megállapításokat szerepeltetni a valóságnak meg nem felelő módon. Látszik, hogy nem olvasta el a jelentés készítője azt, hogy mi volt az akkor érvényes jogi körülmény ebben a kérdésben. A következő téves megállapításuk: a kormányt, illetve az ágazatért felelős minis ztert politikai felelősség terheli, hogy három eredménytelen pályázati eljárásnál nem bírálta felül a korábbi privatizációs koncepcióját. Azt miért is? Miért a három után? Semmifajta ilyen jogszabály nincs Magyarországon, nem volt, ebből következően ezt úg y gondolja valaki, hogy akkor ezt meg kellene valakinek tennie. Egyébként ezt a megállapítást a jelentésben szereplő leírtak eleve nem alapozzák meg, és ha a jelentés írója így látta, akkor indokolt lenne azt is megmondani, hogy a privatizációs koncepció m elyik elemét kellett volna felülbírálnia a kormánynak. Mi volt az a momentum, amit fölül kellene bírálnia a kormánynak adott esetben? A nemzeti légitársaság státusnak a fenntartását kellett volna felülbírálni? Mert ez van benne a privatizációs koncepcióban . A Malév hitelállományáért való helytállás módjának a bemutatását kellett volna felülbírálni? Ez van benne. Vagy a tőkeemelést kellett volna felülbírálni? Szóval, azt tudom mondani, hogy megint olyan dolgot fogadnak el, ami egészen elképesztő badarságokat tartalmaz. Már többször elmondtam, most is elmondom: önök szeretnek Költő Magdolna személyével foglalkozni. Ugye, csak az a baj, hogy egy dolgot nem vesznek figyelembe. Költő Magdolna sohasem volt eladói pozícióban, remélem, ezt látják tisztességesen, hog y ő nem volt tulajdonos, nem volt tulajdonosi képviselő, ugye, ezt remélem, tudják, ebből következően ő sohasem tárgyalt tulajdonosi oldalról, nem tárgyalhatott sohasem senkivel. Elmondta a bizottsági meghallgatáson, amikor fölmerült a vevőoldali szerepvál lalás, attól kezdve a társaságból is visszalépett az igazgatósági tisztségéből.
