Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
952 kétségtelen, mindezeket az illetékes hatóságok rendszertelenül, ömlesztve, illetve késve küldték meg. Sőt, sajnos számos kiemelt és fontos dokumentumot, például a legalapvetőbbet, a privatizációs szerző dés hiánytalan verzióját nem kaptuk meg a mai napig, vagy például Budai Gyula vizsgálati anyagait sem. Így egyegy meghívott meghallgatása előtt nem volt ismeretes a képviselőknek a meghívott tekintetében releváns dokumentumok tartalma, tehát így kellett v olna érdemi kérdéseket feltenni és vizsgálódni. Felmerül a kérdés, hogy ezzel vajon a bizottság vagy kifejezetten a Jobbik munkáját kívántáke az érintett hatóságok ellehetetleníteni. Esetenként például több ezer oldal ömlesztett anyagot kellett a szakértő inknek megpróbálni átválogatni és rendszerezni, ez nyilván egy emberfeletti munka. Mindezek a tények tovább csökkentik a bizottság munkájának hitelességét és értelmét. Ezt közben többször is jeleztük, a folyamat azonban nem változott, ez pedig ismét a korm ány valós vizsgálati szándékát kérdőjelezi meg. De hogy a kormány mennyire nem kívánta segíteni a vizsgálatot, mutatja az a súlyos hiányosság is, hogy a bizottság nem kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól sem a Budapest Airport Zrt. specifikus fe jlesztési kötelezettségvállalásokról szóló teljesítési jelentéseit és az MNV Zrt. azokkal kapcsolatos döntéseit sem. Így aztán a mai napig nem ismeretes, hogy valójában mit teljesített a Budapest Airport Zrt. a vállalásaiból, és mit nem. A vizsgálóbizottsá g elfogadta, munkarendjén belül rögzítette a vizsgálat során meghallgatandó személyeket. A bizottság végül is 14 ülésen 27 meghívott személyt hallgatott meg, volt, akit többször is, ami egyébként véleményem szerint egy nagyon komoly mennyiség és nagyon kom oly munka volt, de nagyon sajnálatos, hogy a feltárás szempontjából fontos személyek meghallgatása az előzetes egyetértés ellenére elmaradt. Olyan személyeké, akik bizonyíthatóan jelentős befolyással voltak a vizsgált két cég korábbi működésére. Például Bo risz Abramovicsot sem tudtuk meghallgatni, vagy Martin Gausst, de itt kell említeni Varga Mihályt, dr. Budai Gyulát és Fellegi Tamást is, akiket nagyon fontos lett volna meghallgatni. Így aztán a mai napig nem sikerült kideríteni azt például, hogy ki volt a másik feljelentő a Malévügyben az Európai Bizottságnál, ahogy azt sem sikerült megtudni, hogy ki vagy kik voltak a tulajdonosai annak a Virginszigeteki offshorecégnek, a Bagema Kft.nek, amely opciós vételi jogot kapott a Malévprivatizáció során a tu lajdonosoktól, és hogy ezt miért kapta, azóta is mit kezd vele, illetve hogy áll jelenleg ez az opciós vételi jog. Külön ki kell emelni két személy meghallgatásának az elmaradását. A vizsgálat során rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyértelműen megá llapítható, hogy a Malévnak adott állami támogatás miatt az EU felé a feljelentést a Wizz Air képviselőjeként Váradi József, a Malév korábbi vezérigazgatója tette. Már csak emiatt is Váradi József meghallgatása feltétlenül indokolt lett volna, hiszen a fel jelentés miatt a Malévet közel 100 milliárd forintos visszafizetésre kötelezték. Sajnálatos és érthetetlen módon Váradi József a háromszori megkeresés ellenére a vizsgálóbizottság kérésének nem tett eleget, nem jelent meg. Itt megint felmerül annak a szüks égessége, amit a Jobbik már korábban is szorgalmazott Gyurcsány Ferenc kapcsán, aki folyamatosan nem tett eleget a 2006os eseményeket vizsgáló bizottsági meghívásnak. Igenis komoly szankciókkal kellene sújtani azt, ha valaki nem tesz eleget kötelezettségé nek, és nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán. GaudiNagy Tamás képviselőnk erre egy törvényjavaslatot is nyújtott be, amelyben letöltendő szabadságvesztéssel kívánta szankcionálni az ilyet. Természetesen önök, a kormánytöbbség nem szavazta meg, így viszont, ahogy Váradi József távolmaradása is mutatja, a vizsgálóbizottsági munka komolytalan, önmagáért való politikai cirkusznál nem több, mert aki akar, eljön, aki nem akar, az nem jön, és igazából semmi következménye nincs. Ugyancsak igen sajnálatos és érthetetlen, hogy a vizsgálóbizottság Márton Attila kormánybiztos urat sem hívta meg meghallgatásra. Mint ismeretes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 2010. június 18tól december 18ig terjedő időszakra, tehát a bizottság ál tal vizsgált időintervallumba nevezte ki Márton Attila képviselő urat légügyi miniszteri biztosnak, akinek feladata volt a légi
