Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - DR. GRUBER ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
940 Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és informatikai bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére most nem kerül sor. Így a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Kétperces felszólalásokra nincs le hetőség, mint ezt tudjuk. Gruber Attila képviselő úr következik, a Fidesz vezérszónoka. DR. GRUBER ATTILA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a Malév Zrt. ügyébe n tényszerű adatokat közölnék, hadd említsek meg egy tényt. Én a korábbi időszakban részt vettem a MÁV ügyében eljáró eseti bizottságban tagként, a külügyi bizottság eseti bizottságának elnöke voltam, amelyek vizsgálták a megelőző kormányok alatt történt m eglehetősen gyanús körülményeket; hadd utaljak itt akár a moszkvai kereskedelmi kirendeltség átjátszására és egyéb más olyan kérdésekre. Azt hittem, hogy az ezekben a bizottságokban szerzett tudások már nem mélyíthetők tovább, de csalatkoznom kellett. Sióf okiként néha a bizottság ülésein mármár Rejtői Jenői fordulatokban volt részünk. Ennek az eredménye az, amit Varga képviselő úr, elnök úr említett: egy jobb sorsra érdemes és mindenképpen egy gyöngyszemnek mondható cég lassú, de biztos halálának a stáció it láthattuk, érthettük meg az általunk meghallgatott személyek előadása során. Az Országgyűlés a Malév 2012. február 3án bekövetkezett csődje miatt elengedhetetlennek tartotta tehát, hogy a nagy múltú, híres és elismert cég megszűnésének okait egy vizsgá lóbizottság tárja fel. A bizottság néhány kérdéskört próbált orientációképpen felállítani, és ezekhez a kérdéskörökhöz csoportosította azokat a döntéshozatalban egykoron részt vevő személyeket, cégvezetőket, szakértőket, jogászokat, tervezőket, akik ezekbe n a kérdéscsoportokban, ezekben a fókuszált pontokban segítséget tudtak adni vagy nem akartak adni a bizottságnak. A Budapest Airport Zrt. privatizációját érintő kérdésekben is elsődlegesen merült fel, hogy milyen elvek, irányszámok mellett dőlt el a győzt es személye, és több olyan fontos kérdést elemeztünk akár az Airportnál, akár pedig a Malévnél, hogy milyen lépések vezettek a szomorú és dicstelen véghez. A kérdések között felmerült, hogy a Malév Zrt. reprivatizációja során milyen módon, milyen körülmény ek között kezdődtek el a reprivatizációs előkészületek, milyen módon és kikkel történt a tárgyalássorozat, és természetesen felmerült a kérdések sorában a VEB bank kisebbségi részesedésének a története. Felmerült Oszkó Péter és a Wizz Air kapcsolata is, am it a jelentés kellőképpen és kellő alapossággal rögzít. A jelentés, ahogy Varga elnök úr is jelezte és mondta expozéjában, a Malév múltját és nemzeti fontosságát rögzítette kiindulópontként. Valóban a hazai légitársaságunknak mind a két háború közötti tevé kenysége, mind a háború utáni hazai repülőélet beindulása és a Malévig tartó története is azt mutatta, hogy egy olyan nagyságú, olyan területű ország, mint Magyarország, és egy olyan középkeleteurópai fókuszban lévő főváros, mint Budapest, milyen fontos módon került kapcsolatba a repüléssel, a nemzetközi, sőt transzatlanti repülésekkel is. (23.10) A privatizációt megelőző években konkrét számadatokkal jelzi azt, hogy ez a társaság milyen feltételekkel, milyen gazdasági mutatók mentén működött, és ebből me gtudhattuk azt, hogy ekkor már az alapvető strukturális hiányosságok, a versenykörnyezet nem megfelelő működése és a hatékonyság változatlansága nevezhető meg a korábbi veszteséges gazdálkodás egyik okaként. A légitársaságnál nem volt optimális összetételű repülőgépflotta, nem volt olyan hálózat, menetrend és járatszám, amelyik a megfelelő desztinációkat elbírta volna. Ennek következményeként voltak olyan járatok, mint például az éveken át működtetett New Yorki és torontói, amelyek évi 4,5 milliárd üzemi v eszteséget generáltak. Ilyen időtávból természetesen már nem látjuk, nem láthatjuk azokat az esetleges könyvelési módozatokat, amelyek a könyvelésben ezeket a veszteségeket ilyenolyan módon mozgathatták. Hadd utaljak itt például a Ferihegy 3ként is nevez ett siófoki repülőtér és a budapesti Ferihegyi repülőtér közötti létszámköltségfejlesztési eszközök mozgatására.
