Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA ISTVÁN, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
938 mulasztások, jogsértések milyen kárt okoztak a magyar gazdaságna k, milyen intézkedések szükségesek azok csökkentése és megszüntetése érdekében. Felhívja a közlekedési minisztert, hogy tekintettel a nemzetgazdaság és a nemzetbiztonság szempontjából jelentős érdekre, készítsen 2013. június 30ig értékelést egy többségi, közösségi tulajdonban lévő nemzetközi, a nemzeti légitársaságnak is bázist adó repülőtér létrehozására. Felhívja az ágazati minisztert, hogy vizsgálja felül, a jelenleg érvényes és a jövőben a közlekedési ágazatban a privatizációs szerződések kikötései köz ött kiemelt figyelmet fordítson a privatizált vagyon tartós működésének, üzembiztonságának garanciáira, a vásárlás finanszírozási hátterére és pénzügyi költségeire, a költségvetés adóalapjának védelmére, a közérdek előtérbe helyezésére a magánérdekkel szem ben, a dolgozótulajdonlás elősegítésére, az üzemeltetés foglalkoztatási hatásaira. Felhívja a nemzetbiztonságért felelős szakminisztereket, hogy indítsanak belső vizsgálatot a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzetbiztonsági helyzetének átfogó feltárásár a, az ágazati minisztert, hogy vizsgálja meg a felhasználási célhoz kötött bevételek tényleges felhasználását. Felhívja az ágazatért felelős minisztert, hogy a légiközlekedési alágazatban bekövetkezett igen jelentős változásokra figyelemmel dolgozzon ki lé giközlekedési koncepciót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Többször elmondtam, és most is szeretném hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés határozatához a vizsgálóbizottság kötve van, nevezetesen 20022010 volt az a két időpont, amit vizsgálhatt unk, ezt követően nem vizsgálhattunk. Természetesen mint a bizottság elnöke magam is figyelemmel kísértem, figyelemmel kísérjük azt a katasztrofális helyzetet, amely a Malév, a magyar légitársaság megszűnésével előállt. Nevezetesen, itt most szeretném elmo ndani, hogy a legújabb információink szerint a Malévnál dolgozó összesen kettőszáz pilótából állástalan jelenleg 30 százalék, nyugdíjba ment 12 százalék, feladta a repülést 2 százalék, privát repülőgéppel repül Magyarországon 2 százalék, fapados légitársas ágnál el tudott helyezkedni 22 százalék, távolkeleti légitársaságnál 18 százalék, közelkeleti légitársaságnál 5 százalék, Afrikában nyert felvételt 7 százalék, ÉszakAmerikában szezonális jelleggel 2 százalék. A légi utaskísérők helyzete még drámaibb. 16 3 teljes munkaidős jogviszony állt fenn a csőd, felszámolás megkezdésekor A teljes létszám kevesebb mint fele talált munkát, nagyjából 10 százaléknak sikerült szakmájában elhelyezkedni, a germán légitársaság afrikai bázisán, a Lufthansánál, és néhányan dol goznak a KözelKeleten. A többiek a privát életben keresték megélhetésüket bolti eladóként, éttermekben felszolgálóként, recepciósként. Ők felhagytak a repüléssel. Számuk a teljes létszám 35 százaléka. A megmaradottak még mindig keresik a munkát. Ilyen súl yos következményei vannak ennek a nem nagyon sikeres privatizációnak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A jövőképet illetően meggyőződésünk, hogy elsősorban vissza kellene szerezni az elkótyavetyélt repülőteret, mert repülőtér nélkül nincs lé gitársaság. Aztán szükség lenne egy olyan befektetőre is, aki tudná működtetni ezt a légitársaságot. De azt hiszem, ennek a kérdésnek az eldöntése nem az én feladatom, ez egy átfogó, valóban a jövőt illetően szükséges kormányzati elhatározás. Mindannyian b íznunk azonban abban, hogy lesz még Liszt Ferenc Repülőtér, lesz még magyar légitársaság. Abban a nem várt esetben azonban, hogy ha ez a drámai helyzet tovább marad, és valóban megoldhatatlan kérdés a légitársaság, és így marad a Liszt Ferenc Repülőtér is, akkor szerintem nekünk is abban kellene gondolkozni, mint a környező országokban. Itt vannak példák, mondjuk, a debreceni repülőtér fejlesztésére gondolok, de azt gondolom, hogy ha a Liszt Ferenc Repülőtéren nem sikerül valami változásnak bekövetkezni, ak kor itt van egy nagyon közeli, a börgöndi repülőtér, amely tudomásom szerint már több kísérletet tett arra, hogy nemzetközi repülőtérré váljon. (23.00) Azt gondolom, hogy Székesfehérvár Budapesttől az én alföldi ismereteim szerint is igen közel van, 3540 kilométerre. Közelebb van, mint Debrecen. Ezért gondolkodni kell abban is, hogy
