Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA ISTVÁN, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
936 elmarasztaló határozatában szerep el, hogy sajtóból értesültek a visszaállamosítás szándékáról, és semmilyen olyan dokumentum nem volt fellelhető, ami a volt pénzügyminiszter állításait alátámasztotta volna. Ha már az Európai Bizottság határozatánál tartunk, a szocialisták részéről is gyak ran elhangzik a bizottság munkájának kritikájaként, hogy a Malév működését csak 2010ig vizsgáltuk. Ennek fő oka, hogy az idézett európai bizottsági határozat is eddig vizsgálta a társaság működését, és minősített gyakorlatilag minden tranzakciót a szocial ista kormányzat részéről tiltott állami támogatásnak. Azon érvelése a szocialistáknak, hogy az Európai Bizottság a Fideszkormány alatt hozta, ezért a felelősség is a jelenlegi kormányt terheli, olyan érveléstechnika, mintha a vádlott azt kérné az általa e lkövetett bűnökért, hogy a védőügyvédet vonják felelősségre. A Malévvel kapcsolatos valamennyi állami beavatkozás kapcsán elmondható, hogy az szabályszerűtlen, jogszerűtlen volt, aminek következtében az Európai Unió tiltott állami támogatásnak minősítette azokat. A Malév privatizációja esetében a bajt még sok egyéb körülmény is tetézi. A szocialistaszabad demokrata kormányok egy lecsupaszított, szinte működésképtelen állami társaság egyetlen menekülési útjának ugyanis a privatizációt szánták. A felvázolt h elyzetben azonban valódi, szabályos magánosításra szinte lehetőség sem volt, így a kormány egy olyan megoldásba hajszolta bele az állami vagyonkezelő akkori vezetőit, amely eljárás jogszerűségének későbbi megítélése megalapozott kételyeket vetett fel, ugya nis a három sikertelen pályázat után az ÁPV Zrt. a Malév Zrt. privatizációs eljárás lefolytatását belső eljárási rendje szerint úgy értékelte, hogy zárt rendszerben, kétfordulós pályázatként bonyolítja le, amely döntés nem állt összhangban a privatizációs koncepciót meghatározó kormányhatározattal. A bizottság egyként egyetért a Fehér könyv azon megállapításával, hogy a privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele, és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel k apcsolatos kötelezettségét végeredményben visszaterhelte a Malévre. Mindez úgy volt lehetséges, hogy a privatizációs szerződés segítségével a Malév Vagyonkezelő Kft.t létrehozták, amely cég alapítása az MFBhitelek társaságon keresztül történő törlesztésé t és visszafizetését célozta, így az AirBridge Zrt. kezdeményezésére történt. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tette, hogy gyakorlatilag egy üres holding, az AirBridge Zrt. a Malév tulajdonosává váljék. (22.50) A saját tőke kockáztatása nélk üli rablógazdálkodás és egy minden elemében szabálytalan pénzkivonási technika a 2007es siralmas állapotnál is rosszabb helyzetbe juttatta a légitársaságot, amely helyzetet tovább súlyosbította a Malév mögött álló orosz háttér, vagyis a szibériai anyacég anyagi csődje. Összesen közel 14 milliárdnyi adóhalasztás, az adóbevételnek álcázott Malév GH utáni előleg szintén a tiltott állami támogatás kategóriájába esett az Európai Bizottság szerint, amelyért ugyancsak a szabad demokrataszocialista kormányokat te rheli a felelősség. A Malév visszaállamosításával kapcsolatosan a legmeglepőbb tény az Európai Bizottság határozatával összhangban kijelentve, hogy míg a Malév 99,5 százalékát hozzávetőlegesen 740 ezer euróért adták el 2007ben, 2010ben az állam de facto 94 millió eurónak megfelelő összeget fizetett a 94,6 százalékos tulajdonért, azaz az eredeti ár 127szeresét, mely önmagában is teljesen elfogadhatatlan, ráadásul, ahogy expozém elején is jeleztem, az uniós egyeztetés totális hiányával valósult meg. A Budapest Airport privatizációja kapcsán azt feltétlenül rögzíteni szeretném, hogy a 2005ben 11 milliárdos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása a szocialistaszabad demokrata kormányzás ideje alatt fel sem merült lehetőségként. A koncepció a veszteséges Malév és a nyereséges Budapest Airport összevonására született meg, amelyben utóbbi társaság tiltott állami támogatás bevonása nélkül finanszírozhatta volna a légitársaságot.
