Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA ISTVÁN, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
935 városaiba naponta eljutni, mert már nincsen közvetlen légi összeköttetés, az árak nem változtak, mármint a szendvics- és a kávéárak nem változtak, a repülőtéren kaotikus állapo tok uralkodnak, és aki biztosan oda akar érkezni, az innen Budapesttől 200 kilométerre - ahogy magam is tettem - elmegy Schwechatra, és megnézheti, hogy milyen repülőtér van az osztrák fővároshoz közel. És akkor azt gondolom, ki kell mondanunk itt, kedves képviselőtársaim, a végeredményt is, hogy jelen pillanatban se nemzeti légitársasága nincs ennek az országnak, ennek a nemzetnek, tulajdonképpen nincsen, de ennél nagyobb baj a légitársaságon kívül, hogy repülőterünk sincsen jelen pillanatban. Ez a problém a, ezt sikerült elérni a privatizáció során. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták által privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 20022010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság viz sgálatának eredményéről szóló jelentést a vizsgálóbizottság nevében 2012. december 20án benyújtottam. Emlékeztetném a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés 19/2012. számú határozatával döntött a vizsgálóbizottság létrehozásáról, amely határozat szerint a b izottságnak 180 nap állt rendelkezésére jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére. Tekintettel azonban az ügy súlyára, a meghallgatandó személyek körének nagyságára, a téma szerteágazódására, a felhalmozódott iratmennyiségre, ezt a határidőt az Ország gyűlés 62/2012. határozatával 2012. december 31ig meghosszabbította. A bizottság munkarendjében a kérdések meghatározásán kívül döntött a bekérendő dokumentumokról, különösen a dr. Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatok össze hangolásáért felelős kormánybiztosnál fellelhető, illetve az MNV Zrt.nél található iratoknak, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseinek bekéréséről. A későbbiekben a bizottság az Alkotmányvédelmi Hivataltól és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól is kérte a tárgyhoz tartozó irományok rendelkezésre bocsátását. A bizottság meghatározta továbbá a meghallgatandó személyeket úgy, hogy azok köre a bizottság tagjainak javaslata alapján kibővült. A meghívott személyek közül háromszori meghívás ellenére egyedü l Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója nem tett eleget megjelenési kötelezettségének. A bizottság megállapításait a bekért dokumentumok és a meghallgatások alapján tette meg a jelentésében. Ezen a ponton két dolgot szeretnék leszögezni; egyrészről, ho gy az idő végessége miatt még az így meghosszabbított formában sem sikerült minden egyes szereplőt meghallgatnunk azok közül, akiket a bizottság tagjai szerettek volna. Úgy vélem, hogy 8 év működését két nagy állami vállalat esetében akár nyolc évig is viz sgálhatnánk, akkor sem tudnánk mindent pontosan rekonstruálni, különösen, ha a két privatizációs eljáráshoz és a visszaállamosításhoz hozzávesszük a társaságok mindennapi működésében szerepet játszó járulékos szereplőket a munkavállalóktól kezdve a beszáll ítókig, az állami vagyonkezelőtől a minisztériumon át a vállalatok vezetéséig, a vevőtől az előadóig, ráadásul az utóbbi esetben ezen szereplők jelentős átfedéseket is mutatnak. A jelentés egyik erényének tartom ezen átfedések bemutatását és ennek tarthata tlanságának a deklarálását. Másrészről szeretném hangsúlyozni, hogy a felsorolt dokumentumokat a bizottság munkája során felhasználta, így az Állami Számvevőszék jelentését, Budai Gyula munkáját, a Fehér könyv egyes megállapításait az előttünk fekvő jelent és is tartalmazza, azonban ezen megállapításokat és tényeket az ezeket megalapozó elsődleges forrásokkal mindig együtt kezelte. Egy vizsgálóbizottság felállításának egyik nagy előnye, hogy a szereplők egy részét személyesen, a nyilvánosság előtt is meg tud ta hallgatni. Természetesen van úgy, hogy az üléseken a meghallgatott személyek által előadott ellentmondásban álltak a dokumentumban rögzített tényekkel. Ez esetben a bizottság saját meggyőződésére kellett hogy támaszkodjon a tények alapján állva. Példána k okáért Oszkó Péter volt pénzügyminiszter hiába állította váltig a vizsgálóbizottság előtt, hogy a visszaállamosítás folyamata végig az Európai Unió szerveivel egyeztetve a legnagyobb rendben történt, az Európai Bizottság
