Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
552 És hogyha már az alaptörvényhez hozzányúltak, akkor már jó lett volna a normakontrollnál visszaál lítani azt a rendszert, hogy például országgyűlési képviselők, és ne csak az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhesse a normakontrollt. Persze, annak még örülni is lehet, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is beleesik ebbe a körbe, ez még pozitívként is értékelhető, hogy ők is fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, az egy kérdés, hogy reméljük, ezekkel a jogaikkal élni is fognak. Azt viszont nehezen tudom értelmezni, megmondom őszintén, elhangzott itt többször az indokolásban is és kormánypár ti képviselőtársaim részéről is, hogy az Alkotmánybíróságnak a jogkörét bővíti az, hogy a korábbi határozataikra nem hivatkozhatnak. Hogy ez mitől bővítés, azt nekem nem sikerült megérteni, de lehet, hogy az én felfogásommal lehet probléma. De amilyen furc sán önök megfogalmazták ezt a 19. cikkben, az azt eredményezi, és egyébként precedensjog eddig sem volt, tehát a régi határozatok nem kötötték az újak meghozatalában az Alkotmánybíróságot. Az igaz, hogy gyakorta hivatkoztak rá, mintegy fenntartva a létező gyakorlatot, de nem kötötte őket, tehát ettől bármikor eltérhettek, viszont úgy tűnik, hogy elég gyakran hivatkoztak erre, és ez önöket arra a politikai meggyőződésre vezette, hogy ezt alaptörvényileg kizárják. Ez egy elég furcsa helyzetet eredményez, anná l is inkább, mert a pontos megfogalmazás alapján ezek a régi alkotmánybírósági határozatok csak az alaptörvény értelmezése során nem vehetők figyelembe, ez alapján minden más esetben lehet rájuk hivatkozni. Tehát egy magánszemély a kereseti kérelmébe ezt b eleírhatja, egy bíróság előtt hivatkozhat rá, hiszen itt csak az alaptörvényre vonatkozó értelmezési kötelezettség köréből kerül ki, akkor viszont egy elég faramuci helyzet állhat fenn, hogy amíg bárki bíróság előtt is egy kérelembe, egy keresetlevélbe bel eveheti, és hivatkozhat régebbi alkotmánybírósági határozatokra, addig az Alkotmánybíróság a saját döntéseiben ezt nem teheti meg. Azt hiszem, hogy ez egy kicsit abszurd. Akkor legalább úgy fogalmazták volna meg, hogy soha senki nem hivatkozhat ezekre a ha tározatokra, bár hozzáteszem, hogy eddig is csak egyfajta hivatkozási és nem precedensértékű joggyakorlatról volt természetesen szó. De hogy ez miért bővítés, ahogy elmondtam, az egy nagy talány. Összefoglalva, az általam felsoroltak is arra engednek követ keztetni, hogy olyan dolgok kerülnek be az alaptörvénybe, amelyek nem odavalóak, tovább görgetik azt a fából vaskarika jogalkalmazást és jogalkotást, ami alapján az átmeneti rendelkezéseknek bizonyos részei még hatályban maradnak, de már beemelésre kerülne k az alaptörvénybe. Ez azért is félő, mert így biztos nem lehet egy olyan formában egy alaptörvényt, Magyarország Alaptörvényét megalkotni, ahogy önök ezt megtették, és sajnos ez a jogrendszerre is súlyos kihatással lehet. Köszönöm szépen, hogy meghallgatt ak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Szakács Imre, a Fidesz képviselője. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a parlament munkáját az alaptörvényün k módosítása uralja. Azt gondolom, hogy a vezérszónoklatok során, az expozék során és az itt már elhangzottak során is nagyon sok információt kaphattak azok az állampolgárok, akik figyelemmel kísérik a parlament munkáját. Talán azt a körülményt is érdemes figyelembe venni, ahogy a két évvel ezelőtt elfogadott új alaptörvényünk vitája során kialakult politikai helyzet, és azóta is a módosítások során az a politikai vita, amely körvonalazódott, milyen hangulatot és milyen kommunikációt közvetített az emberek felé. Ezzel kontaktusban szerintem érdemes leszögezni itt a parlamentben is, hogy Magyarország Alaptörvényének a megalkotása mind a magyar jogszabályoknak, mind a magyar alkotmányos hagyományoknak és íratlan szabályoknak megfelelt, de ezen túlmenően megfel elt az európai uniós tagságunkból adódóan azoknak az európai uniós szabályoknak, elvárásoknak és követelményeknek is, amelyek vonatkoznak ránk. Ezt azért
