Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 3 (285. szám) - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BAJA FERENC (MSZP):
4921 a hatóság elnöke egy szem élyben dönthet mindenfajta pályázat esetében, erre semmifajta rálátása más embereknek vagy intézményeknek nem lehetséges. Úgyhogy kérem ezt a módosítót támogatni. Elnök úr, köszönöm a figyelmét. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Baja Ferenc képviselő úr következik, MSZP. DR. BAJA FERENC (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A részletes vitában a paragrafusokhoz kötődően fejteném ki azt, hogy miért nem értünk egyet egyegy szakasszal. Árnyalja a képet azonban a mai bizottsági módosító, amely azt mutatja, hogy a beterjesztés után a kormányzati szervek az érintett szereplőkkel való egyeztetésben a mi megítélésünk szerint jó irányban kezdtek el a törvényen változtatásokat. Az más kérdés, hogy nyilván valóan, mivel csak korrekcióról van szó, ebből következően csak az irányt tudjuk pozitívan értékelni, a végeredményt illetően azonban az aggályaink megmaradtak. Ezeknek a hírközlési törvényt érintő változtatásoknak, amelyek teljesen függetlenek egyébként a z általános digitális átállástól, egyetlenegy céljuk van, nevezetesen, hogy a következő mobilfrekvenciaárveréshez kötődően egyrészt pótolják azt, hogy a hatóságnak jelen pillanatban nincs elnöke, másrészt pedig bizonyos részletszabályokat törvényi szintre emelnek azért, hogy úgymond a Kúria ítéletét és a Kúria ítéletéből adódó kormányzati és hatósági követelményrendszereket jelen pillanatban a hatóság nem tartotta be. (20.50) Ilyen értelemben a szakaszokból az derül ki, hogy bár kísérletet tesznek arra, ho gy a Kúria elmarasztaló ítéletét - akár az EGSM 2 árveréshez kötődően - fölülírják, de nem tudják elleplezni azt, hogy ez a sikertelen frekvenciaárverés 12 milliárdos kárt okozott a negyedik mobilnál és 41 milliárdost költségvetési szinten. Az a probléma , hogy a Kúriában megfogalmazott törvényi feltételeknek ezek a jogszabályi változások sem felelnek meg. Ezt újra szeretném hangsúlyozni, azzal együtt is, hogy - még egyszer mondom - a tárgyalások ezen a területen biztatóak, de ettől még, mivel jogilag ninc s elrendezve az előző árverésnek a Kúria által ítéletben megfogalmazott következménye és követelménye, ezért ez a jogszabályi változtatás nem helyettesíti azt a helyzetet, hogy le kell zárni ezeket a frekvenciákat. Lényegét tekintve ez a jogszabályi kísérl et arról szól, hogy ezekről a frekvenciákról nem zárjuk le a tárgyalásokat, de egyébként elindítunk egy másik eljárást. Bárki beláthatja azt, hogy ebben az értelemben ezért nem lehet támogatni ezt a típusú törvénymódosítást, mert önmagában egy jogi bizonyt alanságot állít elő. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a módosító indítvány, amelyik - még egyszer szeretném hangsúlyozni - az én megítélésem szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az érintett piaci szereplőkkel folytatott tárgyalások eredmények ént jött létre, pozitív abban a tekintetben, hogy végre a 8. pontban egyértelműen és világosabban - a jelenleginél világosabban - fogalmazza meg azt, hogy a hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeit a kiírási dokumentációnak kell tartalmaznia. Ez nem vo lt benne az eredetileg benyújtott javaslatban, ez nagyon pozitív előrelépés még akkor is, ha ennek ellenére is bizonytalan még az, hogy mit tartalmaznak majd ezek a határozatok, de mindenképpen azt lehet látni, hogy eggyel transzparensebbé válik a folyamat . A 9. ponttal is egyetértünk, tulajdonképpen ezek pontosítások. A 10. pont esetében látom viszont azt, hogy jóindulatú tárgyalások eredményeként egy rossz módszert választottak a bizottsági előterjesztők. Itt arról van szó, hogy - ahogyan képviselőtársam utalt is rá - jogilag is bizonytalan itt a helyzet, hogy egyáltalán házszabályszerűe ez a 10. pont, amely arról szól, hogy a különféle infokommunikációs szolgáltatók, telekommunikációs cégek akkor, ha ingatlanokra antennákat helyeznek el, olyan antennákat , amelyek szükségesek egyébként a szolgáltatások megjelenítéséhez, ráadásul ezeknek az antennáknak a száma egyre növekedni fog,
