Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán):
4688 Persze, ennél nagyobb baj a bírsággal kapcsolatban, hogy alkotmányellenes, alaptörvényellenes, hiszen az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdé se kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Azt gondolom, ez teljesen normális, hogy fellebbezni tulajdonképpen minden plénumon lehet egy jogállamban, kivéve itt. De n emcsak hogy fellebbezni nem lehet, még védekezni sem, ahogy Szilágyi György képviselőtársam is javasolta, hogy megszólalhasson legalább az érintett képviselő pénzbírság esetén. Ennek ellenére nem mondhatunk gyakorlatilag még egy kétperces védőbeszédet sem, pedig régi alapelv, hogy hallgattassék meg a másik fél is, ha már az egyik fél korlátlanul kifejtheti az álláspontját, nevezetesen a házelnök, bár tegyük hozzá, hogy nem veszi a fáradságot. Ha nincs érdemi vita, akkor persze nem is töri magát, hogy különö sebben hosszú érveket felsorakoztasson, hiszen például a saját megbírságolásom is tulajdonképpen egy kétmondatos határozat, kétmondatos előterjesztés, és nem derül ki a házelnök javaslatából, hogy pontosan mit, csak az, hogy pontosan kit bírságolnak, jeles ül például engem. Persze, megszoktam már, hogy a módosító javaslataim esetében sem annak tartalma, hanem a benyújtó személyem alapján döntenek annak elutasításáról, rendszerint olvasatlanul, azért azt gondolom, hogy egy fegyelmi bírság kiszabásánál nem hel yes, hogy az a döntő, hogy megnézik, kit is bírságolnak meg, és ez alapján szavaznak a képviselők. Hiszen még csak azt sem írta le, hogy melyik szavam, melyik mondatom, melyik kifejezésem, azt pláne nem, hogy mondjuk, kit sértett, pedig azt gondolom, hogy ezt egy ilyen javaslatban indokolt volna kifejteni, annál is inkább, mert nincs egy fellebbviteli fórum, ahol esetleg kibővíthetik az indokolást, precízebb határozatot hozhatnának, hiszen nem lehet ezt javítani. Azt gondolom, hogy a mentelmi jog kérdése is idekapcsolódik, hogy miközben önök a mentelmi joggal akarják, ezzel az idejétmúlt intézménnyel védeni úgymond a képviselői munkát, valójában a politikusbűnözők bújnak sok esetben köztörvényes bűncselekményekkel a mentelmi joguk mögé, az alaptörvényben biz tosított törvények előtti egyenlőségből viccet csinálva, valójában kiderül, hogy vannak egyenlőbbek, akiknek jár a politikusi felelőtlenség, hogy így mondjuk. De minek van a mentelmi jog, amikor ennél sokkal közvetlenebbül, és valóban a képviselői munkát k orlátozó módon szájzárbírságot szabnak ki a képviselőkre? Tehát a képviselői munkát elsődlegesen nem inkább ott kellene szabaddá tenni, hogy mondjuk, szólásszabadságot biztosítunk a Magyar Országgyűlésben? Azt gondolom, hogy a mentelmi jog eltörlése is ind okolt volna, különösen annak fényében, hogy mi értelme egy mentelmi joggal biztosítani egy képviselő munkáját, ha a mentelmi jogtól függetlenül, még annak felfüggesztésére sem kell hogy sor kerüljön, ahol egyébként a képviselő legalább még kifejthetné az á lláspontját, de még csak erre sincs lehetősége, hiszen a bírsághoz a mentelmi jogot sem kell felfüggeszteni. Nos, ami a bírságolást és Rubovszky Györgyöt illeti, azt gondolom, hozzá volt köthető a KDNP történetének morális mélypontja, miszerint emlékszünk, hogy kizárólag saját javadalmazásuk ügyében voltak képesek eddig a KDNPsek ultimátumot megfogalmazni a Fidesznek. Pontosan itt tartunk jelen napirendnél, a képviselők javadalmazásánál, azt gondolom, hogy ezért szorosan idetartozik az, hogy a politikusi á lláshalmozáshoz szükséges kétharmados többség is, emlékszünk, hogy itt csak a Jobbik szavazatainak köszönhetően volt meg, miután a KDNP történetében először ultimátumot fogalmazott meg a Fidesznek. Hiszen a Hit Gyülekezete nevű cionista bizniszszekta törté nelmi egyházak közé emelése ellen vagy akár Alföldi Róbert leváltásáért elvárható lett volna a KDNP határozott fellépése, azonban ezzel Semjén Zsolt pártja csak egyetlen követelésük esetén élt: több pénzt a képviselőknek. Ugye, Rubovszky úr, ön nagyon jól emlékszik erre, hiszen harcosan szót emelt a képviselők javadalmazásának megtartása érdekében. Úgy akarták mellékállásként megőrizni a képviselőségüket, hogy főállású fizetést rendeltek mellé, ráadásul kevesellték azt, és végül újabb másfél évvel kitolták a különféle pótdíjakkal való trükközés lehetőségét. ELNÖK (Balczó Zoltán) :